Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

I. Bevezetés

b) Az 1991-es csehszlovák népszámlálás alapján vegyes etnikumúak legyenek a települések. Hogy mit jelentenek a statisztikai nemzetiségi kevertség határértékei, arról a munkában részletesen szó lesz. A települések kiválasztásánál egyrészt a szlovák statisztika irányszámai szerint jártam el, amely szerint azok a települések tekinthetők vegyesnek, ahol a nemzetiség részaránya meghaladja a 10%-ot, illetve a 100 főt (Gyurgyík 1994a, 118), másrészt azzal kell leszűkíteni ezt a statisztikai nemzetiségi kevertségi meghatározást, hogy az „erősen” (általánosan elfogadott 25%-os) kevert lakosságú községeket emeltem ki.

c) Elegendő statisztikai adat álljon rendelkezésre a vizsgálathoz, és a községekben is elérhetők legyenek az etnikai jellegű kutatásokhoz elengedhetetlen adatbázisok.25

A fenti pontok alapján a kiválasztott települések a következők (2. térkép, 1. táblázat):

1. táblázat

A kutatott települések Skúmané osady Die untersuchten Siedlungen

A magyar nemzetiség aránya 1990

Alsófalu (Poliná)

71%

Deresk (Držkovce)

94%

Felfalu (Chvalová)

41%

Gice (Hucín)

49%

Gömörliget (Gemerský Sad)26

1. Gömörnánás (Nováčany)

2. Mikolcsány (Mikolčany)

61%

Kuntapolca (Kunova Teplica)

50%

Páskaháza (Pašková)

69%

Szkáros (Skerešovo)

40%

Visnyó (Višňové)

74%

25 Felvehető legyen a lakosság családnévsora, elérhető legyen a település helyrajzi térképe, és ha kell, az egyházi adatbázisok is. Több településen ezek a feltételek nem voltak adottak, ill. etnikai kutatásokra egyáltalán nem is volt lehetőség.

26 1963-ban a két községet Gömörliget néven összevonták.

20