Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

X. A jelen etnikai határviszonyai Gömör és Kis-Hont megyében

kiterjedésének csökkentésére, a területén futó belső, szinte szakralizált etnikai határok (50% feletti kisebbségi térségek) feldarabolására, felszámolására, azaz a rendelkezésére álló teljes tér (államhatárig) kitöltésre törekszik. A nemzetiségi egyensúlyi helyzetet csak ebben az állapotban véli megtalálni. A határ menti kisebbség viszont egy ilyen nyomásnak igyekszik ellenállni, és arra törekszik, hogy megtartsa többségét (50%) az adott területen, amely többségben a kultúra megtartásának és a kisebbségi jogok gyakorlásának a letéteményesét látja.283 Az egymásnak feszülő érdekek azonban békés időszakban is a nemzeti kisebbségi térstruktúrák fokozatos (előbb-utóbb) átalakulását eredményezik. Homogén, államhatár menti területekké vált nemzetiségi térségek esetében ennek a (térszerkezetre, azaz térképre is levetíthető) vetülete az etnikai keveredés megjelenése (a.); a határ mentivé váló történeti (eleve) vegyes települési foltok esetében pedig a kevertség arányainak a többségi nemzet irányába való eltolódása (b.).284

etnikai határ => etnikai kevertség <= államhatár

a) (etnikai tömb) D(erodáló erő)

b) (történeti vegyes térségek)

a) kialakulása

b) arányainak változása

283 Az etnikai tömb mint geográfiai és egyben kulturális típus: Kraas-Schneider 1989,

57.

284 Lásd erre Gömör példájából a felvidéki magyar sáv erózióját, a román-bolgár multietnikus határtérséget, a lengyel-német határ térségét, a német tömb szétdarabolását, majd későbbi (Buchhofer 1967) teljes felmorzsolódását, az ukránlengyel határt, a határ menti lengyel kisebbség eltűnését (eltüntetését).

187