Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

VIII. Jolsva

többnyire az államhatalmi politika befolyásolja a nemzetiségi hovatartozást. A döntést az egyén egzisztenciális érdeke nagymértékben befolyásolja.267 268

3. Szlovák etnikai környezet délen is: Jolsvát nem csupán északról fogják közre szlovák községek, hanem a déli magyar többségű tömbtől is tiszta szlovák, ill. szlovák többségű falvak, Jolsvatapolca, Kisperlász, Süvete258, Miglészpataka választják el. Bár ez utóbbi községek is kétnyelvűek, a statisztikában is jelentkező elmagyarosodás a magyarosodó Jolsva és a szľnmagyar etnikai tömb közé ékelődve mégsem érinti őket. Az elmúlt századoktól kezdve napjainkig megtartották a szlovák többségüket, és így nem képeznek a fokozatosan magyarrá váló város számára etnikai hidat a déli magyar nemzetiségi területek felé (Keményfi 1994a, 130-131).269 Az 1910-es etnikai térképre tekintve látható, hogy ezzel az elzárással az emlftett négy község a trianoni döntés után Nagyrőcéhez hasonlóan gyengítette Jolsva magyar etnikai jellegét. A négy település szlovák záró erejét csupán az 1938-as határmódosulás tudta ellensúlyozni: az új államhatárral, bár határvárosként, de magyar fennhatóság alá került Jolsva, és ez - ebben az esetben ellentétben a Csehszlovákiában maradt Nagyrőcével - ismét a magyar identitás erősítését segítette a városban.270

4. Mesterséges statisztikai leválasztás: Jolsva 1910-ben magát magyarnak valló zsidóságát az 1919-1921-es népszámlálásokban külön, a magyaroktól leválasztott népszámlálási oszlopban adták meg. Az 1921-ben egyéb kategóriában megadott népességszámból 223 fő volt zsidó. Ez a szám az

1921-es teljes városi lakosság 8%-át, az 1910-es jolsvai magyarság majd 10%-át jelenti. Ennek a 10%-nak a magyaroktól való mesterséges leválasztása is hozzájárult az 1919-1921-es nagyarányú etnikai fordulathoz. Összességében tehát több (geográfiai, történeti, társadalmi271, kulturális,

gazdasági272) tényezőre vezethetők vissza Jolsva század eleji ugrásszerű nemzetiségi statisztikai változásai. Ezeknek a változásoknak a körvonalait a következő kulcsszavakkal lehet megadni: eredet, elmagyarosodás, kétnyelvűség,

267 Hanák 1974, 519. - Csehszlovákiáról: uo. 533. - Az etnikai identitás kérdéséről (poliidentitás is): Erős 1989, 190-203.

268 Süvete: Valódi néphatárfalu. Beszélik a magyart és a szlovákot is. - Fehérváry 1939, 151.

269 A híd hiányát megemlíti Révay is: Révay 1941, 56.

270 Jolsvát és a déli, szlovák, fent említett szomszédait éppen a perifériális etnikai helyzetük és nemzetiségi viszonyaik miatt a második világháborút lezáró béketárgyalásokon a magyar fél elképzelése szerint is vissza kellett volna csatolni az újraszerveződő Csehszlovákiához, azonban úgy, hogy az ettől délre fekvő gömöri magyar települések a magyar határokon belül maradnak. - Benisch 1990, 138.

271 Szintén városi térségben, Mezőberényben végzett szociológiai identitásvizsgálatok eredményeiről: Molnár 1993, 134-149.

272 A gazdasági szerkezet változásának és az identitás cseréjének összefüggéséről (is) városi (Kassa) és rurális térségekre esettanulmányok: Kovács 1991, 67-73; Csíki 1996, 181-199. - Az urbanizáció hatása a magyarság felvidéki asszimilációjára: Pázmándi 1992, 32-47.

172