Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
relatív többségben lévő magyarság tovább csökkent, ám a cigányok számának emelkedése a szlovákság számarányait is visszaszorította. Alsófalu hivatalos és minősített felvétele között is különbség van. Etnikai szempontból a település az 1991-es adatok és a felvételezés alapján is magyar-cigány (mivel a második etnikum a cigány). Bár a népesség-összeírás Deresket egyveretű magyarként jelzi (94%), a tereptapasztalat azt mutatja, hogy etnikai szempontból egy magyar többségű és Alsófaluhoz hasonlóan magyar-cigány településről van szó (27. ábra). 27. ábra. Etnikai megoszlás (1991-1994/1996). Obce Turčianskej kotliny - etnické zloženie (1991-1994/1996). Ethnische Teilung der Siedlungen im Flusstal Turóc (1991-1994/1996) Alsófalu Deresk Felfalu Szkáros Visnyó ■ 1991 magyar 0 1994/96 magyar □ 1991 szlovák □ 1994/96 szlovák ■ 1991 cigány n 1994/96 cigány A cigányság etnikai módosító szerepével kapcsolatban az anyanyelv kérdésére is ki kell térni, ugyanis a csehszlovák és a szlovák összeírások nem közük települési bontásban az anyanyelvi adatokat. A nyelvi megoszlás a nemzetiségi adatok alapján valamely etnikum irányába relatív többséggel bíró községek nemzetiségi arculatát tisztán bipolárissá tenné, azaz a falvak etnikai megoszlását egyértelműen két nyelv: a szlovák és a magyar köré rendezné. Mivel a minősítés alapján megjelenő cigányság az, amelyik etnikai szempontból felborítja a kétpólusú nemzetiségi szerkezetet, a kérdés az, hogy a gömöri cigány népesség milyen nyelven beszél, mit vall anyanyelvének. A terepen felvett interjúkból az derül ki, hogy a cigányság egyik faluban sem beszéli a cigányt anyanyelveként. Ám a roma népesség jelen szerkezetét anyanyelvi szempontból ketté kell bontani. Az első világháborút megelőzően cigány, de többségében magyar anyanyelvű cigányok telepedtek le a falvakban. A tíz (ma kilenc) falu első cigány lakosai magyar anyanyelvűek voltak. A tendencia az első, de főként a második világháborút követő évtizedekben a Murány és a Csetnek völgyében megváltozott. Az 1960-as években a Murány völgyének dupla falvába (Gömörliget: Mikolcsány, Gömörnánás) és a Csetnek menti Kuntapolcára északról telepedtek be szlovák nyelvű cigányok, akik keveredtek a már korábban megtelepedett magyar nyelvű romákkal. Eszerint tehát kétirányú az etnikai határ menti falvak cigányságának kapcsolatrendszere. A Turóc két ágának településeire endogám házasságokkal a déli területekről magyar anyanyelvű romák költöztek be. Ehhez hasonlóan a Murány völgyében fekvő Glcére és a Csetnek völgyében Páskaházára is magyar romák 154
