Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

VII. Települési vizsgálatok

Napjaink valós (tapasztalt) nemzetiségi viszonyai Az etnikai hovatartozás adatfelvétele rákérdezéses módszerrel 1994-1996 között történt. Az eredmények tehát a lakossági ítélkezést, vélekedést tükrözik. A módszer árnyalt leírását a Körösszakálon végzett kutatások kapcsán már megtettem (Keményfi 1994a, 101-105). A felmérés egyrészt tehát hasonló az 1980-as hazai ún. társadalmi minősítés módszeréhez, amelynek az volt a lénye­ge, hogy helyi ismeretekre támaszkodva a rurális térségek településeit jól isme­rő személyek állapították meg az egy lakásban lakó személyek együttesének nemzetiségi hovatartozását.238 Az így kapott információkkal csupán kiegészítet­ték az önként vállalt nemzetiségi és anyanyelvi adatokat. Ám ennek a felvéte­lezési metódusnak az a kérdése, hogy mi alapján minősítenek személyeket, családokat a településen velük együtt élő más személyek. A tereptapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarság és a szlovákság minő­sítésénél mind a tíz településen a legdominánsabb szerepet az anyanyelv ját­szotta, azaz az anyanyelve alapján soroltak be valakit valamelyik etnikumba. A második ítélkezési pont a nemzetiségi ismeret volt, amely a leszármazá­son, a családi kapcsolatokon nyugodott. Ez azt jelenti, hogy az adott személy bár mindkét felmenője magyar, és a magyart tanulta anyanyelvként, de ő maga már inkább a szlovák nyelvet beszéli. Ilyen esetben már szlováknak, elveszőfél­ben, kutatói terminussal: a nyelvhasználati asszimiláció (Hoóz 1975, 28) útján lévőnek minősítettek valakit. Ugyanilyen megfontolások alapján azonban volt olyan is, akit fordítottan, éppen a magyar felmenők miatt még magyarnak vettek fel (Hoóz 1975, 26-30). A legnagyobb probléma a vegyes házasságokból származó utódok megítélé­sénél volt.239 Hoóz István a baranyai nemzetiségi vizsgálataiban árnyalt vegyes házassági kategóriákat (4 csoportot) állított fel az asszimiláció előrehaladási fokainak megfelelően, és ebbe a már előre megadott keretbe igyekezett a vegyes családokat besorolni (Hoóz 1975, 31). Ezzel a módszerrel ellentétben e tíz település vegyes házasságai kapcsán nem szabtam semmiféle külső, kutatói korlátot, irányított kategóriát a vegyes kapcsolatokból származó utódok nemzeti­ségi besorolásánál, mivel egyrészt szigorúan a közösségi vélekedésekre voltam kíváncsi, másrészt a baranyai vizsgálatokkal ellentétben a vegyes etnikumú családokat nem teljességükben, hanem egyénekre lebontva minősíttettem. A cigányság mint etnikum és a nemzetiségi törvény óta jogi értelemben is különálló nemzetiség meghatározásánál a cigány az, akiket a nem cigány kör­nyezet - különböző ismérvek alapján - cigánynak tart minősítési elvet alkal­238 A módszer alkalmazhatóságát behatárolja a település nagysága. Az 1980-as összeírásban csupán a 3000 főnél kisebb helységekben találunk ilyen jellegű kiegészítő információkat. - 1990. évi népszám... 1991, 9. 239 A vegyes házasságok utódjai nemzetiségi megoszlásának kérdésköréről és a bevallási motivációkról: Mimics 1994, 117-127. Részletes statisztikai elemzés a vegyes házasságokról vő.: Varga 1996, 82-94. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom