Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
háborút követően a faluba költözött, magukat szlováknak valló két ruszin család is színesítette.236 24. ábra. A magyarok arányának változása (1961-1991). Zmeny podielu obyvateľov maďarskej národnosti (1961-1991). Die Veränderung des Prozentteils der Ungarn (1961-1991) 100% 80% 60% 40% 20% 0% ■ 1961 □ 1970 □ 1980 □ 1991 Alsófalu Deresk Felfalu Gice G.-liget Kuntapolca Páskah. Szkáros Visnyó 3. A vegyes házasságok hatvanas években való megjelenésének eredményeként egy új jelenséggel, az addig csak a városokat érintő folyamattal találkozunk a községekben is. Amíg a reszlovakizáció még az 1960-as népszámlálásban is kimutathatóan a magyarság statisztikai eltűnését eredményezte, addig a vegyes házasságokból származó utódok esetében már valós kulturális asszimilációval kell számolni. Tehát az 1980-as és az 1991-es községi nemzetiségi összeírásban az esetleg addig a valóstól tudatosan vállalt eltérő nemzetiségi bevallást az asszimiláció eredményeként fokozatosan felváltja a tényleges kulturális és nyelvi cserének a felvállalása. Egyoldalú és túl egyszerű lenne a vegyes házasságok elszaporodását (Alsófalu, Felfalu, Gice, Gömörliget, Szkáros, Kuntapolca) csupán az asszimilációs nyomás fokozódásával magyarázni, amivel inkább a települési hierarchia magasabb szintjein találkozunk. Sokkal nehezebb viszont egzakt módon a valós okokat megragadni. A nemzetiségi kérdéssel foglalkozó kutatók hosszú hallgatás után az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején már leírhatták a trianoni sokk etnikai szerkezeti módosító szerepét, amellyel főleg az urbanizációs övezetek nemzetiségi folyamatait igyekeztek értelmezni. Ez ugyan a rurális térségeket is megérintette, de a két világháború között az alapvető községi társadalmi szerkezetek - ellentétben a városiakkal (lásd a megyei részt és Jolsvát) - nem változtak. A második világháborút követő események azonban alapjaiban rendítették meg a falusi térségeket is. A birtokstruktúra szétverése, a jogfosztottság állapota, az államhatárok kapcsán a most már tényleg végleges érzése, a több évtizedes, állandó közigazgatási változások, ide-oda csatolások nyomán kialakult pszichikai légkör kapcsán nyugodtan beszélhetünk párizsi sokkról is. Az új viszonyokhoz, érvényesülési lehetőségekhez való alkalmazkodások főként a vegyes etnikumú településeken élő 236 Szkárosi gyűjtés. 148
