Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

VII. Települési vizsgálatok

zés), amelyek ezt igazolnák. A községbeliek véleménye szerint nem is tudatos torzításról, hanem egyszerű elírásról lehet szó. A század harmadik évtizedének végére a népesség-összeírások adatai alapján - Deresk kivételével - a közsé­gek vegyes etnikumúvá váltak. A stagnáló lakosságszámok mellett a községek­ben megjelenő szlovákok létszáma ebben a korszakban még nem a vegyes há­zasságokra, hanem az addig magukat magyarnak valló szlovákok etnikai öna­zonosságának felerősödésére és csupán egy-egy szlovák család beköltözésére vezethető vissza. Az 1945-ös évet megelőzően nem voltak jellemzők egyik fo­lyóvölgyre sem a vegyes házasságok. A házassági kapcsolatok kialakításában a szlovákok északra, a magyarok délre irányultak.219 A Turóc nyugati ágának négy falvában és a Csetnek völgyében fekvő Kuntapolcán az első vegyes házas­ságokat csupán 1945 után kötötték.220 Bár a települések homogén nemzetiségi képe a két világháború között fel­­darabolódott, mind a tíz község az etnikai határ déli, magyar többségű peremén maradt. Az 1938-as bécsi döntés alapján etnikai alapon húzott országhatár a közsé­gek életében fordulatot hozott. A tíz települést ugyanis visszacsatolták Magyar­­országhoz, sőt Felfalu, Visnyó, Deresk, Mikolcsány, Gömörnánás és Kuntapolca egyben államhatárközséggé is vált. Rádióban hallgattuk, hol lesz a határ. Nekem mindegy, hogy a falut ketté is vágják, csak az én házam ide (Magyarországhoz - K. R.) kerüljön. Azután mondták, hogy Ochtinánál (Martonháza - K. R.) lesz a határ.221 Ahogy a magyarokat 1920-ban, úgy a szlovákokat 1938-ban ezekben a közsé­gekben nem érte atrocitás. A magyar katonaság bevonulása (1938. november 11.) az új határállomásokra békében zajlott le; ugyancsak békében zajlottak a személycserék a falusi közigazgatásban is.222 Bár Tilkovszky gazdasági szem­pontból egyértelműen negatívan látja a felvidéki magyarlakta sáv Magyaror­szághoz való visszacsatolását, az emlékezet e falvakban mást mutat (Tilkovszky 1964, 87-111). 1938 után lehetőség nyílt arra, hogy a kuntapolcaiak Ózdnak salakot szállítsanak, és megindult a falu és a déli magyar területek közötti a fakereskedés is. A Turóc nyugati ágának falvaiban szintén a fakereskedés lendült fel. Bár igen nehéz munkához (fakitermelés, salakhordás), de a tér­ségben ebben az időszakban a cigányság is munkához jutott. Ezt az is előse­gítette, hogy az 1938-as határ átjárható volt, azaz a kibővülő déli kereskedelmi kapcsok mellett megmaradtak az északi gazdasági szálak, és ez fellendülést hozott még a kemény háborús években is a falvaknak.223 219 Szkárosi gyűjtés. 220 Szkárosi és kuntapolcai gyűjtés. 221 Kuntapolcai gyűjtés. 222 Szkárosi és kuntapolcai gyűjtés. 223 Kuntapolcai, szkárosi, visnyói gyűjtés. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom