Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
Gömör és Kis-Hont megye településein (pl. Szkáros) azonban együtt élnek katolikus magyarok és szlovákok. Az inkább szlováknak mondott evangélikus felekezet tagjai sorában is találunk magyarokat. A falvak XIX. század első felének etnikai jellemzésére Fényesnél találunk adatokat (Fényes 1837, III.). Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az 1851-es etnikai adatokat Fényes saját korábbi munkájából vette át (Fényes 1851, I—IV.), ám ennek ellenére az összlakosság számából megállapítható, hogy ütemesen gyarapodott a falvak létszáma az 1828-at követő évtizedben (33. táblázat). 33. táblázat A népesség számának és etnikai jellegének alakulása (1773-1851) Zmeny počtu a etnického charakteru obyvateľstva (1773-1851) Die Veränderung der Zahl und des ethnischen Charakters der Einwohnerschaft ___________________in den hervorgehobenen Siedlungen (1773-1851)__________________ község 1773209 1828 1836-1840 1851 magyar szláv egyéb210 összesen jelleg OSSZ.jelleg OSSZ. Alsófalu 18 4 10 371 magyar 371 magyar 371 Deresk 25 30 15 921 magyar 1005 magyar 1005 Felfalu-17 4 224 tót 224 tót 224 Gice 12 4 13 551 magyar 637 magyar 637 Nasztraj 7 9 9 334 ma.-tót 327 ma.-tót 327 Mi ko les.10 13 9 340 ma.-tót 362 ma.-tót 362 Kuntapolca 14 10 15 694 magyar 694 magyar 694 Páskaháza 17 2 10 252 magyar 262 magyar 262 Szkáros összesen24 537 magyar 561 magyar 561 Visnyó összesen18 254 ma.-tót 267 ma.-tót 267 A Bartholomaeides által vegyesként feltüntetett négy falu (Felfalu, Mikolcsány, Nasztraj, Visnyó) közül három Fényes harminc évvel későbbi adatai szerint is vegyes. Felfalut azonban szlováknak jelöli. A biztos nemzetiségi képpel rendelkező másik hat település magyar alkata a század későbbi évtizedeiben is megmaradt. Csupán ezzel a négy faluval van a továbbiakban is probléma, azaz etnikailag nem lehet ezeket a helységeket egyértelműen sem az egyik, sem a másik (szlovák, ill. magyar) kategóriába besorolni. Hornyánsky lexikona (1858), Pesty helységnévtára (1864) és az 1873-as helységnévtár (Hornyánsky 1858; Pesty 1864; Magyar K. Orsz. Helys. 1873) is megerősíti ennek a négy falunak az etnikai kevertségét, ugyanis vagy vegyes, vagy bizonytalan besorolást (Felfalu) olvashatunk a községekről. A vegyes etnikumú települések közé sorakozott fel a XIX. század második felében Gice is, mint olyan szláv település, ahol egymás között a lakosok szlovákul beszélnek, de az istentiszteleteket magyarul hallgatják, és az oktatásban is a magyar nyelvet használják (34. táblázat) (Pesty 1864, 30). 209 Családok száma a nemesek nélkül. 210 Az egyéb kategória a bizonytalan eredetű neveket is magában foglalja. 134
