Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
31. táblázat A népességszám alakulása (a családok száma szerint) (1773-1784/1787)202 Zmeny počtu obyvateľstva (podľa počtu rodín) (1773-1784/1787) Die Veränderung der Einwohnerzahl in den hervorgehobenen Siedlungen (1773-1784/1787) község1773203 1784-87204 Alsófalu32 40 Deresk70 111 Felfalu21 40 Gice29 104 Nasztraj25 45 Mikolcsány32 57 Kuntapolca39 127 Páskaháza29 45 Szkáros24 79 Visnyó18 29 A települések népességszáma az ezerhétszázas években ütemesen gyarapodott. Ám ebből a századból nem állnak rendelkezésünkre nemzetiségi megoszlást mutató statisztikai sorok. Konkrét etnikai számarányokat csak az utókor próbált meg az egyes településeken megállapítani. Annyi azonban elmondható, hogy a korabeli nemzetiségi jelleget tükröző források a tíz településből négynél (Felfalu, Gice, Nasztraj, Mikolcsány) bizonytalanok. Ez azt jelent(het)i, hogy nem volt stabil ezeknek a településeknek az etnikai hovatartozása. Bár a tíz falu az 1991-es etnikai adatokból szerkesztett nemzetiségi határ alapján lett kiválasztva, a helységek instabil XVIII. századi besorolása is azt jelzi, hogy ezek a helységek már kétszáz évvel ezelőtt is a néphatáron feküdtek. Bartholomaeides az első, aki érzékelte a fenti falvak nyelvi besorolásának problémáját, és ezért munkájában minden községnél jelezi, hogy a falu a domináns nyelv mellett milyen más nyelvet ért és használ. Ebből az derül ki, hogy a XVIII. században minden forrás által azonos etnikumúnak ítélt hat községben - Páskaháza kivételével205 - használták a másik, velük érintkező etnikum nyelvét is, sőt a XVIII. században több helyre besorolt települések közül hármat (Felfalu, Nasztraj, Mikolcsány) és az addig szlávnak jelzett Visnyót egyenesen vegyesnek ítélték. Bár az ilyen vegyes kategorizálással - a megye XVIII. századi etnikai képét taglaló fejezetben már bemutatott módon - az a probléma, hogy nem tudni, hogy minek alapján soroltak egy helységet a vegyes kategóriába, vagy sorolták az adott községet csupán a más nyelvet is használók, de homogén népességű falvak közé. Azt is jeleztem a XVIII. századi fejezetben, hogy a korabeli lexikonok, helynévtárak összeállítói egy-egy település nemzetiségéről 202 Mindkét időpontnál a családok száma lett feltüntetve. 203 Családok száma a nemesek nélkül. 204 A településen élő összes (nemes, pap, tanító) család. 205 Csupán egy forrás, Bartholomaeides szerint nem használták Páskaházán a szlovákot. 132
