Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
században szenvedett a töröktől és a szendrői provizor vármunkakényszerétől, ezért megindult a jobbágyok szökése. Ám a falu újranépesedése sem volt problémamentes, mert 1650-ben a községet elzálogosftották. A Turóc nyugati ágában fekvő Szkáros, Alsófalu lakossága is fogyott, de ez a völgyekkel körülzárt két község jobban átvészelte e kor viszontagságait, mint Felfalu, mely községnek a hódoltságot túlélő magyar népessége délebbre vándorolt. Az eredetileg vegyes etnikumú falu valószínűleg ezzel a magyar elvándorlással vált a XVII. században szláwá. Visnyó az egyetlen szerencsés község, amelynek lakossága nem szenvedte meg a török időszakot. Az 1551-es összeírásban szereplő családnevek visszaköszönnek száz év múlva is. Visnyó a megmenekülését a fekvésének köszönhette, mivel a Turóc völgyének egy felfutó magaslatán, a környezetétől erdővel körülvett, elzárt helyen található. A települések XVI—XVII. századi népességszámának, etnikai megoszlásának alakulását az alábbi táblázat (29. táblázat) szemlélteti. A rubrikák az egyes összeírásokban található jobbágy családnevek számát tartalmazzák.192 Sokféle számítási móddal igyekeztek, igyekeznek a statisztikusok a középkor ritka adatforrásaiban fellelhető névsorok mögött megbúvó tényleges népességszámot megadni. A Gömör XVIII. századi etnikai arcát bemutató fejezet Acsády metódusa alapján kiszámított népességszámokat tartalmazza. Bár a számok pontosságát Acsády által is jelzett módon csak körültekintéssel fogadhatjuk el (egy háztartásra hat fő), mégis kevesebb problémát jelent a XVIII. század ilyen irányú forrásfeldolgozása, mint a korábbi korszakok névsorainak összlakossági adatokra való fordítása.193 A sok bizonytalanság miatt nincsenek átszámítva a családnevek a teljes községi lélekszámra, de mivel azonos jellegű felvételről van szó (1551, 1620-1635/1636 - és a nemesség is mindenütt kimaradt), az etnikai tendenciát jól mutatják így is a számoszlopok. Nem illik viszont ebbe a sorba az 1715-1720-as háztartásonként összeírás, mert - mint arról az adott fejezetben szó volt - nem megbízható. Kimaradtak ugyanis az összeírásból a nemesek mellett a zsellérek is. Bár Györffy népesedési kutatásaiban ezt a hiányt egy szorzó bevezetésével kompenzálja, ám ő azt alapos körültekintéssel és Dél-Biharra tette meg, ezért nem fogadható el Gömör töröktől jobban szenvedett vidékeire (Györffy 1915, 273). Ezért az 1715-1720-as adatok csak tájékozódási jellegűek, csupán arra alkalmasak, hogy megállapítsuk, nagy népességi csökkenéssel vészelte át a tíz kiválasztott község a XVII. század végi, a törökök kiűzését eredményező harcokat és a Felvidéken zajló Rákóczi-féle háborúban lezajlott összecsapásokat, szenvedéseket. 192 1551, 1620: dézsmalajstromok, 1715-1720: háztartások szerinti összeírás. 193 Acsády mellett a bizonytalanságot tükröző számítási módok: Karácsonyi 1896, I. 231; Györffy 1915, 272-274; Kovacsics 1957, 43. 128
