Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
VII. Települési vizsgálatok Földrajzi fekvés - etnikai kapcsolatok Paládi-Kovács Attila lia Bálint megyei felosztását (lia 1976, 53-215) tovább árnyaló, gazdálkodási, természetföldrajzi szempontokat előtérbe állító munkája szerint az 1990-es évek, azaz a történeti Gömör és Kis-Hont megye jelen etnikai határának mikrovizsgálatára kiválasztott tíz (ma kilenc) település az ún. bányavidékhez (Kuntapolca, Páskaháza) és ún. agyagövezetbe (Alsófalu, Felfalu, Deresk, Gice, Gömörnánás (Nasztraj)177, Mikolcsány178, Szkáros, Vlsnyó) tartozik (Paládi-Kovács 1988, 157-194) (21., 22., 23., 24. térkép). A Paládi-Kovács által használt jelzők a táj, a völgyek jellegét hangsúlyozzák. A bányavidékhez tartozó Kuntapolca etnikai szerkezetét is befolyásolta, hogy magnezitbánya és vasüzem található a településen, ugyanis az első világháború után szlovák vasipari munkások telepednek be beházasodással az addig nagyrészt magyar községbe. A település e gazdasági jellegéből adódik a falu lakosságára mondott gfszer (vasöntő) csúfnév is (Paládi-Kovács 1988, 165). A Csetnek völgyében a Petsőci-fennsík nyugati lábánál 250 méter magasságban fekvő Kuntapolcát 400 méter magas, hirtelen emelkedő mészkő falak veszik körül (legmagasabb pont Tapolcától északkeletre a Kopaszkő, 748 m). Magában a völgyben tűnnek elő csupán azok a kristályos palák, melyek az ércet hordozzák. Ám míg Kuntapolcánál tág, Rozslozsnyát is elérő a völgy kiterjedése, az ugyanebben a völgyben a Pelsőci- és a Konyár-fennsík között fekvő Páskaházánál (Császi 1992, 109), ahol a Rozslozsnica-patak a Csetnekbe torkollik, összeszűkül, és csupán egy szűk, szurdokszerű völgyön keresztül juthatunk ki a déli medencébe, a völgyi lapály településeire (lásd a természetföldrajzi szelvényeket). Ez a természeti fekvés közlekedési szempontból azt jelenti, hogy a két településnek csupán észak-dél irányú kapcsolatai voltak és vannak, azaz a Csetnek völgyében északabbra fekvő szlovák falvak a déli gazdasági kapcsolataikat csak úgy tudták fenntartani, hogy mindenképpen érinteniük kellett Kuntapolcát és Páskaházát. Gazdasági áteresztő községekről van tehát szó. A bánya- és a vasüzemipara mellett ennek a természetföldrajzi helyzetnek is köszönheti mind a két kiválasztott Csetnek-völgyi község, hogy rajtuk keresztül fontos etnikumközi átmenő forgalom zajlott.179 177 A megyei részhez hasonlóan tárgyaljuk ezt a települést, ugyanis 1910-ben említi először az összeírás Nasztrajt Gömörnánás néven, ezért eddig az időpontig Nasztraj néven szerepel a történeti áttekintésben a község. 178 1963-ban Gömörnánás és Mikolcsány Gemerský Sad néven egyesült, amelynek magyar neve Gömörliget formában vált újabban ismertté. 179 A régió átfogó jellemzése: Paládi-Kovács 1994, 1-35. 121
