Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

3. Települések szerinti áttekintés

Ezek a családok a későbbiekben vagy elköltöztek, vagy kihaltak, mert a ma élők emlékezete szerint itt nem éltek cigányok egészen az 1970-es évekig, amikor egy-két család letelepedett, mert a helyi szövetkezetben kaptak munkát.

Újfaluban - ameddig csak az emlékezet visszaér - mindig működött iskola. Előbb csak katolikus, mert a reformátusok a zsarnói református felekezeti iskolába jártak, onnét pedig a katolikusok jártak Újfaluba. Később két felekezeti iskola volt a faluban, egészen a harmincas évek végéig. Magyarok alatt, vagyis 1938-45 között nyolcosztályos volt az iskola, 1945-től már csak alsó tagozat van a faluban, a felsősök Tornára járnak. A második világháború után néhány évig szlovák nyelven folyt az oktatás, de aztán rövidesen ismét visszatértek a magyarra.

Újfalu az 1991. évi népszámláláskor még Horvátival közös irányŕtás alá tartozott, ezért ezek az adatok pontos eligazítást nem adnak. Az azonban kiolvasható belőlük, hogy ma is magyar falu, ahol a lakosságnak kb. kétharmad része római katolikus, egyharmad része pedig református. A római katolikus anyaegyház a jelenlegi paphiány miatt Torna társegyházaként működik, a tornai esperes látja el az itteni teendőket is. A református közösség Zsarnó filiájaként működött hosszú éveken keresztül, míg aztán 1935-ben bejelentették elválási, és Vendigihez való csatlakozási szándékukat. Ez ugyan nem valósult meg, hivatalosan ma is Zsarnóhoz tartoznak, de a lelkészhiány miatt évtizedek óta a vendigi lelkész látja el itt is a szolgálatot. A római katolikusok és reformátusok mellett élnek görög katolikusok és jehovisták is a faluban. A görög katolikusok kivétel nélkül Horvátiból származnak, idejöttek férjhez, vagy itt építkeztek. A horváti anyaegyházhoz tartoznak. A jehovisták a szepsi imaházat látogatják. A faluban egy család és két-három fiatalasszony tartozik közéjük. Az 1993. évi felmérés szerint Újfalu lakói közül 351 volt a magyar, 2 a cigány, 15 pedig a szlovák (Popierová 1994). A valóságban ennél kevesebb szlovák él a faluban - vegyes házasság révén egy-két fő. Újfaluban magyar óvoda, magyar iskola működik, nemcsak az újfalusi, hanem a horváti és vendigi gyerekek is ezt látogatják. A helybéli gyerekek - kevés kivételtől eltekintve - magyar iskolába járnak. A faluban mindenütt a magyar nyelvhasználat a jellemző. A családokban is, kivéve azt az egy-két családot, ahol szlovák menyecske van, ott szlovákul is beszélnek.

97