Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
Torna. Keglevich kastély. Fotó: Veres András 1994. HÓM Fotótár Udvarnoki Kisközség a történeti Torna, majd 1881-től Abaúj-Torna vármegyében a tornai járásban. 1920-38 között, majd 1945 után Csehszlovákiához csatolták. Jelenleg Szlovákiában a Kassa vidéki járásban található, szlovák neve Dvorníky. 1964- ben Zádielske Dvorníky néven összevonták Udvarnokit, Méhészt és Szádellőt (Seresné 1983, 410; VSOS 3: 329). Szádellő 1990-ben önállósult, Udvarnoki és Méhész továbbra is közös önkormányzattal működik. A helységnévtárak Udvarnok, Szádudvarnok néven említik a települést, a környék lakossága az Udvarnoki nevet ismeri és használja. A falu a 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben csak négy háztartást írtak benne össze. 1773-ban parókiával még nem rendelkezett, ez idő tájt lakói magyar és szlovák nyelvűek voltak (Lexicon Locorum 1920, 271). Római katolikus temploma 1801-ben épült. Egy 1806. évi egyházi összeírásból tudjuk, hogy a római katolikusok és reformátusok mellett három görög katolikus is élt a faluban, akik a horváti anyaegyházhoz tartoztak. Az itt élő görög katolikusok prédikációs nyelve a ruszin volt. Ebben az időben pap nem élt a faluban (Udvari 1990, 87). Fényes Elek Udvarnokit magyar faluként említi, ahol 547 katolikus és 74 református lakik (Fényes 1851, IV: 229). A falu lakóinak száma 1880-tól folyamatosan csökkent. Míg akkor 513 lakosa volt, tíz évvel később már csak 487-et, 1900-ban 460-at, 1910-ben 442-őt, 1921-ben 429-et, 1930- ban 389-et, 1940-ben 391-et (egyedül itt tapasztalható apró növekedés), 1948-89
