Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
tak készülve a kitelepítésre. Már a vagonok is be voltak állítva, ám valaki jóvoltából mégsem került erre sor. Többen úgy tudják, hogy az akkori orvos és komiszár igazolták, hogy Szepsiben tífuszjárvány ütötte fel a fejét, ezáltal menekültek meg a szepsiek a magyarországi kitelepítéstől (VSOS 2: 269). Szepesi és Bakacsi tanítók önként hagyták el a várost és az országot. A város lakossága óriási mértékben felduzzadt napjainkra. Míg 1948-ban 2274-en éltek Szepsiben, 1961-ben ez a szám 3675, 1970-ben 5195, 1991- ben 8802 volt (Popierová 1994), 1994-re megközelíti a 9300-at. A hivatalos statisztika szerint magyarok és szlovákok megközelítőleg azonos arányban élnek Szepsiben. A valóságban ez az arány jobban eltolódik a magyarok javára, bár tény, hogy az 1970-es évektől folyamatosan nő a szlovákok száma. Szepsi növekedése jelentős mértékben a Kelet-Szlovákiai Vasmű építésekor kezdődött el az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején, amikor az ott munkát vállalók közül sokan itt kaptak lakást. Ekkor számos szlovák család is beköltözött északról, szegényebb vidékekről. Később a Torna melletti cementgyár is épített itt lakásokat, hasonlóan a város határában létesített TESLA üzemhez. Emellett jelentős volt a környező falvakból való bevándorlás is. A Szepsiben élő csehek nagyrészt a katonai üzem jóvoltából, illetve vegyes házasságok révén kerültek a városba. A magukat németeknek vallók Mecenzéfről költöztek le Szepsibe, de mint nemzetiség, nem nyilvánulnak meg. Él a városban egy bolgár kertész leszármazottja, s a környéken az utóbbi években megjelent vietnami kereskedők egyike, aki házasságkötés révén telepedett itt le. Szepsi napjainkban is fejlődő kisváros öt óvodával, három általános iskolával (ezekből egy-egy magyar nyelvű), egy szlovák-magyar kétnyelvű kisegítő iskolával és mezőgazdasági szakközépiskolával, két gimnáziummal (az egyik szlovák, a másik magyar). A katolikus templomban szlovák és magyar nyelvű misék is vannak, ugyanis a bevándorolt szlovákság jelentős része római katolikus vallású. A reformátusok, három fő kivételével magyarok, így az istentiszteletek mindig, esketések és egyéb szertartások általában magyar nyelven történnek. A városban jobbára a magyar nyelv használatos. Gyakran előfordul, hogy szlovák iskolába íratnak magyar gyerekeket, akik olykor eleinte nehezen boldogulnak a szlovák nyelvvel, mert otthon nem ezt használják. Ez általában olyankor fordul elő, ha a szülők attól tartanak, hogy a gyereknek hátránya származna abból,ha magyar iskolába íratná, hiába cáfolja ezt számos példa. Összességében elmondható, hogy Szepsiben gyakorlatilag mindenki ismeri - legalább alapszinten - mindkét nyelvet. Hatványozottan érvényes ez a gyerekekre, akik játék közben megtanulják egymástól a számukra idegen nyelvet. 64 64 Adatközlők: Harsányi István (sz. 1927), Osztro László (sz. 1913) és Zakariás István polgármester. 82
