Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

Liszka József: Előszó

Előszó A mai Szlovákia déli, szélesebb-keskenyebb sávjában élő magyarok évszáza­dokon keresztül együtt, illetve egymás mellett éltek más népekkel. Népi kultú­rájuk tehát meg sem érthető anélkül, hogy ne ismernénk ezeknek az etnikumok­nak (szlovákoknak, németeknek, horvátoknak, ruszinoknak, zsidóknak, romák­nak, lengyeleknek stb.) a népi kultúráját is, illetve azokat a mechanizmusokat, amelyek az évszázados együtt-, illetve egymás-mellett-élést meghatározták, azo­kat a csatornákat, amelyek az egyes kultúrjavak ide-oda vándorlását lehetővé tették. A Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja kutatási prioritásai között éppen ezért az interetnikus kapcsolatok bármily jelle­gű vizsgálata előkelő helyen szerepel, s ennek jegyében indítjuk útjára az Inter­­ethnica című sorozatunkat is. Mivel a kérdéskör, az interetnikus kapcsolatok kérdésköre rendkívül tág, ez a sokszínűség és sokrétűség reményeink szerint visszatükröződik majd a sorozat egyes kötetein is. Ezek skálája egy-egy telepü­lés, kistérség etnikai képe alakulásának dokumentálásától, elemzésétől kezd­ve a népi kultúra egyes részterületein rögzíthető interetnikus kölcsönhatások bemutatásán át egészen a nemzeti tudat, az identitásváltozás-vizsgálatok ered­ményeinek a közreadásáig terjed. És most még néhány szó konkrétan ehhez a munkához. A szerző kéziratát 1995-ben zárta le és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén doktori értekezésként védte meg. Anyagiak hiányában csak most ke­rülhetett sor a közreadásra, így a szakirodalomban időközben megjelent újabb eredmények nem vagy csak kivételes esetekben lehetnek a kötet hivatkozás­anyagába beépítve. Az alapvetően a régebbi szakirodalom, továbbá statisztikai­demográfiai adatok, illetve részben eleddig közöletlen levéltári források felhasz­nálásával a Felső-Bódva völgye településekre lebontott enikai és felekezeti ké­pét nyújtja a szerző az utóbbi jó két évszázad tükrében. Mivel jól tudjuk, hogy a népi kultúrában nyomon követhető interetnikus kölcsönhatások sok esetben ko­rábbi telepítésekre, az azokat követő asszimilációs folyamatokra vezethetőek vissza, a térség népi kultúrájának további kutatása során fontos kiindulópont­ként szolgálhat majd ez az összeállítás. Komárom, 2002. január 6. Liszka József 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom