Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
Szádellő Kisközség Torna, majd 1881-től Abaúj-Torna vármegyében. 1920-38 között és 1945 után Csehszlovákiához tartozott. Jelenleg Szlovákiában, a Kassa vidéki járásban található, szlovák neve Zádiel. 1964-ben összevonták Méhésszel és Udvarnokival, fgy 1964-1990 között Zádielske Dvorníky volt a három település hivatalos megnevezése (Seresné 1983, 410; VSOS 3: 329). 1990-ben lett ismét önálló. A település a tornai uradalom része volt, amely aztán a 17. században elnéptelenedett. Ám rövidesen ismét benépesült, mégpedig a 17. század végén, amikor Torna a Keglevichek birtokába jutott, s onnét a protestánsokat kitiltották, kiknek egyik része Szádellőben, másik része a közeli Ájban telepedett le (VSOS 3: 329; Borovszky-Sziklay 1896, 310-311). Az 1773. évi összeírás szerint az idő tájt parókiával még nem rendelkezett. Református templomát is csak néhány évvel később, II. József Türelmi Rendeletét követően, de még a 18. században építette, amit aztán 1906-ban építettek újjá (Csíkvári 1939, 206; Kováts 1942, 2. 540). Fényes Elek szerint 54 katolikus, 308 református és 4 zsidó lakosa volt (Fényes 1851, IV: 51). 1938-ban 27 római katolikus, 208 református és 1 evangélikus élt a faluban. Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint 31 római és 11 görög katolikus mellett 108 reformátust és 57 evangélikust írtak össze. Ez az adat minden bizonnyal téves, valószínűleg a slov. evanj. (evangélikus) és a refor. evanj. (református) rubrikák elnézéséből, összekeveréséből adódik az evangélikusoknak ez a magas számaránya. Recens adatok szerint két katolikus család él a faluban - Smutný, az erdész családja és Nehodáék, akik Magyarországról származnak, megvették a malmot, úgy kerültek ide - és kb. hat vegyes házasságot tartanak számon, a többiek mind reformátusok. Görög katolikusokról nincs tudomásuk59, bár a legújabb statisztikai adatok szerint 11-en vannak a faluban. Mint fentebb már szó volt róla, Szádellőt a Tornáról kitiltott református magyarok népesítették be újra a 17. század végén. A források a továbbiakban is végig magyar településként említik (Lexicon Locorum 1920, 271; Fényes 1851, IV: 51). Az 1930-as évek végén 236 lakosa 8 kivételével mind magyar volt. Az 1991. évi népszámláláskor 208-an éltek a faluban, közülük 187-en vallották magukat magyarnak, 21-en szlováknak. Egy két évvel későbbi felmérés szerint a 195 fő lakosból 183 magyar, 11 szlovák, 1 morva, 1 pedig cigány (Popierová 1994). Cigányok már a 18. században is éltek itt, erről tanúskodnak a levéltárban fellelhető források. Két 1768. évi cigányösszeírás szerint és egy 1773-ból származó szerint is Franciscus Rigó és népes családja élt itt, aki kovács volt, de emellett a muzsikáláshoz is értett. Vallásukat tekintve katolikusok voltak60. Napjainkban a falu egy cigány családot tart számon, Rusznyák nevezetűt, aki az 59 Adatközlők: Szádellő polgármestere és Kádárné Józsa Magda (sz. 1937). 60 Kassai járási levéltár. Cigányösszeírások 1768-ból (2 db) és 1773-ből. TŽ 1757- 1848 jelzetű doboz. 76
