Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

3. Települések szerinti áttekintés

tapasztalatait és zsákmányának gazdagságát. Mint mondta, tíz Masaryknak kellene meghalnia, akkor neki nem lenne gondja. Napjainkban is él a faluban egy cigány család, de mint mondják, ezek rusznyákok, a szövetkezet idejében jöttek ide dolgozni.

Valamikor a 20. század elején zsidók is éltek a faluban, két síremlék még ma is látható a falu szélén a Mélyét partján. Az 1940-es években már nem voltak a faluban zsidók, így innét egyetlen családot sem deportáltak.

Horvátira is jellemző volt az Amerikába irányuló kivándorlás. Erre a recens anyagban is gyűjthető emlékeken kívül bizonyságul szolgálnak az anyakönyvekben található bejegyzések. 1889-1913 között számos erre vonatkozó adatot találunk a születési anyakönyvekben19. A magyarországi kitelepítések és csehországi deportálások Horváti lakóit nem érintették, bár néhány család Magyarországra való telepítését innen is tervezték20. Oroszországi kényszermunkára egy főt, az újfalusi születésű, Horvátiban élő Köteles Gyulát vitték el 1945. január 2-án. Nem tért vissza, ott vesztette életét.

Horváti mai helyzetét elemezve elmondható, hogy a falu szinte teljesen elöregedett. Óvoda, iskola nincs a faluban, a gyerekek a 2-3 km-re fekvő Újfaluba járnak autóbusszal. Kevés a gyerek, hiszen két-három család kivételével mind nyugdíjasok élnek itt. A fiatalok Újfaluba, Tornára, Szepsibe költöztek, elvétve maradtak csak a faluban. A község szemünk előtt zsugorodik össze, fogy el, hacsak valami meg nem állítja, vagy meg nem fordítja ezt a folyamatot.

19 Kassai járási levéltár Horváti gk. egyházi anyakönyve III. kötet 1889-1945.

20 Otthonról, Horvátiból minket is ki akartak telepíteni 50 kilós csomaggal, de aztán nem vittek. Adatközlő: Gyenes Ilona, sz. 1940 (Horváti születésű, 1961-ben Zsarnóra ment férjhez).

42