Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
Görgő nagy településnek számít a környéken, a lakosság lélekszáma Fényes Elek szerint 1342 fő volt (Fényes 1851, II: 56). A későbbiekben ez valamelyest csökkent, 1869-ben 1217 fő, 1880-ban 1063 fő, 1890-ben 1061 fő, 1900-ban 1103 fő, 1910-ben 1056 fő, 1921-ben 971 fő, 1930-ban 1134 fő, 1940-ben 1204 fő, 1948-ban 1142 fő, 1961-ben 1288 fő, 1970-ben 1233 fő élt a faluban (VSOS 1: 456). A századforduló táján és a 20. század első negyedében bekövetkezett csökkenésben szerepe volt az amerikai kivándorlásnak. A környező településekhez hasonlóan innét is többen kivándoroltak. Sokan aztán visszajöttek, de jó néhányan kinn is maradtak. Az 1940-es években tragédiák sorozatát kellett átélnie a falunak. Alig ért véget számukra a háború, 1945. február 19-én 45 civil férfit gyűjtöttek össze és vitték őket előbb Tornanádaskára, onnét Kassára, majd Szánok és egyéb oroszországi állomások következtek, hosszú évekig tartó kényszermunkák helyszínei. Egy-két évvel ezután újabb deportálásokra került sor, ami ezúttal teljes családokat érintett. Csehországi kényszermunkára Görgőről nyolc családot vittek el, akik amint tehették, mindannyian visszaköltöztek. Magyarországi kitelepítésre innét nem került sor. Görgőnek a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1186 lakosa van, akik közül 1113 vallotta magát magyarnak, 70 szlováknak, 2 cseh nemzetiségűnek, 1 pedig németnek. A vallási megoszlást tekintve 465 római katolikus, 429 református, 170 evangélikus, 1 görög katolikus és 5 egyéb vallású él a faluban, a fennmaradó 116 fő vallás nélküli, vagy vallási hovatartozása nem volt megállapítható. Ez szerepel a statisztikai adatok között. A helyiek megítélése szerint a valóságban ez másként néz ki. Szlovákok, csehek és németek vegyes házasság révén kerültek a faluba. 1994-ben 3 cseh és 1 német nemzetiségűt tartanak számon a faluban, és megítélésük szerint a lakosságnak csak kb. egy százaléka szlovák. A statisztika nem mutatja, de mintegy száz fős cigány közösség is él Görgőn. Vallási szempontból még pontatlanabb a hivatalos statisztika. A 170 evangélikus (ún. slov. evanj.) minden bizonnyal valójában református (ún. refor. evanj.). Recens gyűjtés alkalmával a vallási viszonyok felől érdeklődve csak reformátusokat (ők vannak többségben), katolikusokat és néhány fő hívőt említettek13. A faluban két - egy református és egy katolikus - templom van. Mindkét gyülekezet önálló plébániával bír, bár 1979 óta a katolikus parókia üresen áll, az Almáson élő esperes látja el az itteni teendőket is. 13 Izsák Tibor polgármester közlése: 50-55% református, 40-45% katolikus, néhány hívő (4-5 személy a faluban). Ez utóbbi vallás kb. húsz éve van jelen a faluban. Vanyoné Klinko Rózsa szerint: A lakosság többnyire református (kb. 70%-ban), s csak kisebb részben katolikus (kb. 30%-ban). Régen a szegény rétegből kerültek ki a katolikusok, a gazdagabbak (a nemesek) reformátusok voltak. Jenyo Józsefné: A református a több, kevesebb katolikus él a faluban. Kabla János almási esperes: A római katolikusok a lakosságnak kb. 45%-át teszik ki. 32
