Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Dokumentumok

esetleges sérelmeket ne vigyék a határon túlra, arra kell ügyelni, hogy ezek a belső kérdé­sek csak belső törvényhozás útján oldhatók meg, ezért közös akciót javasol ebben az irány­ban, hogy hozzanak törvényt, amely a dolgok végső fórumára, a csehszlovák legfelsőbb közigazgatási bíróságra vinné azokat. Ezzel a gyűlés január 17-én véget ért. Január 18-án 9 órakor folytatódott. 22. Ágošton Miklós Komáromból, a megyei gazdasági egyesület volt titkára, professzor a gazdálkodásról és az intenzív gazdálkodásról ad elő. 23. Fodor Jenő Rimaszombatból általánosságban beszél Szlovákia gazdasági és szoci­ális kérdéseiről, rámutat arra, hogy a magas vasúti tarifák következtében a szlovákiai ter­mékek egyáltalán nem konkurálhatnak a cseh és morva termékekkel, nincs kivitel. Beszélt a betegbiztosításról, mondván, hogy az egészségügyi hozzájárulásokat az egyik oldalról könyörtelenül beszedik a munkáltatóktól, a másik oldalon a biztosított munkásokat könyör­telenül gyógyítják (ez alkalommal mivel a közönség illetlen kifejezésekkel félbeszakította az előadás nyugodt menetét, az elnökön keresztül a rendőrség képviselője a hallgatóságot rendre utasította.). 24. Silaši [sic!] Béla Losoncról, földbirtokos a hitelszövetkezetekről beszélt gazdasági­társadalmi szempontból, javasolja hitelszövetkezetek alapítását a szövetkezeti központ keretén belül gazdasági hitelnyújtása céljából esetlegesen a törlesztések vagyonból történő fizetésével. 25. Dr. Soltécz66 Béla katolikus pap Jolsváról az államról és egyházról ad elő, rámutat arra, hogy a római katolikus egyház a keresztény vallások erkölcsileg tanítja a népet, a val­lás az állam egyetlen garanciája, mivel az egyház a Krisztusi alapelvek szerint tanítja a népet, hogy legyen hű Istenéhez és feljebbvalóihoz, akár egyházi vagy világiakhoz, tanítja, hogy a felebarátot megkárosítani bűn, korlátozza az anarchiát, mivel az erkölcsösen nevelt nép meg van győződve, hogy a kormányzók az Isten nevében kormányoznak. Az állam ennek ellenére nem ragaszkodik ezekhez az alapelvekhez, a katolikus egyházat igyekszik elválasztani az államtól a mondás szerint: a mór megtette dolgát, a mór mehet. A nyilvános­ságunkat és a hívőket veszélyezteti az új úgynevezett polgári erkölcsnevelés. Felhívja a hall­gatóságot, hogy minden eszközzel támogassák a katolikus egyház igyekezetét és munkáját, mivel ugyanaz a sors vár később a más vallásokra is. 26. Izák Imre ref. tiszteletes Vajánból, Ruszinszkóból a kulturális ügyekről beszél, és a nép valláserkölcsi alapon való neveléséről. Kultúrát elnyomni bűn és bűn elnyomni a magyar kultúrát Szlovákiában. A közösségnek nagy elvárásai vannak ezen a téren, ame­lyeknek az állam nem tesz eleget, a magyar lakosságot erőszakosan elnemzettelenítik. (Ekkor az előadó a rendőrség képviselője által rendreutasíttatott.) Az előadó tovább folytat­ta, rámutatott a káros jelenségre, amelyet a magyar lakosság közötti kolonizáció okoz, a magyar iskolák fokozatosan bezárnak, felhívja a hallgatóságot, hogy igyekezzenek agitálni abban az irányban, hogy legalább a magyar középiskolák megmaradjanak, mivel kihal a magyar értelmiség. Református teológia nincs a köztársaság területén. Külföldi papokat az állam nem enged a köztársaságba. Az egyházi tanítás az állam záloga, mert az állam a közösség, amelyet az iskolákban készítenek föl az életre, ha ez törvényes alapon történik, záloga a közéletnek, így az állam köteles támogatni a vallást, amely Krisztusi elveken alap­66 Helyesen Soltész Béla. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom