Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Dokumentumok

10. Bartal Ferenc, az etrekarcsai (Csallóköz) elnök üdvözli a vendégeket a baráti pártok részéről és hangoztatja, hogy a kisebbségi pártok a mai elnyomásban kötelesek egységes frontba egyesíteni erejüket.

11. Dr. Jablonicky János nemzetgy. képviselő előadja, hogy mindig a magyarságról kell beszélni és a pártügyek csupán másodrendűek. Lelkesíti a hallgatóságot, hogy tartsák magukat a magyar eszmékhez, tartózkodjanak és ne higgyenek azoknak, akik a magyarok közé konkolyt hintenek, és mérgezik azokat.

12. Bándy András kéri figyelembe venni azt az eseményt, amely 1919-ben a lévai városházán játszódott le a volt miniszternek, Dr. Šrobárnak a helyőrségben tett látogatása alkalmával egy bizonyos francia tábornok jelenlétében és a lévai lakosságnak üdvözléskor szó szerint azt mondta, hogy „A lévai iskolákban csehszlovák nyelvet még csak segéd nyelvként sem vezetik be." Ebből az alkalomból a politikai hivatal képviselője az elnökön keresztül a nevezettet rendre utasította.63

13. Dr. Petrogalli Oszkár, a koalíciós pártok losonci központi irodájának igazgatója rámutatott arra, hogy a Csehsz. Közt. a legkedvezőbb helyzetben volt az államfordulatkor. A köztársaság mai területét a háború közvetlenül nem sújtotta. Gazdaságilag, kereskedelmileg, vállalkozás szempontjából arra volt predesztinálva, hogy Európában elsőként elérje a konszolidációt. Minden nemzeti kisebbségnek azt ígérték, hogy önállóan igazgathatja magát. Kijelentették, hogy a szabadság jegyében alakulnak meg és a kisebbségek ezt nyugodtan fogadták. Ennek ellenére ma a konszolidációról nem is beszélhetünk, általános ellenszenv uralkodik és egyfajta elnyomás. Mai állapotok oka a forradalmi nemzetgyűlés, amelyben a kisebbségi pártok nem vettek részt, így ma a kormány, mivel abban az időben letért a békéhez vezető vágányról, most kénytelen a kisebbségi szabadság megnyilvánulásait kontrollálni. Amely káros maguknak a nemzetiségeknek, de az egész államnak. [Nemzetiségek] a törvényesség és béke igazságának alapján állnak, ennek ellenére a kormány nem bízik a lojalitásukban. A hirdetett demokrácia és szabadság szűkül és a centralizáció felé irányul. Az előterjesztett közigazgatási reformnak az ígért autonómia kezdetének kellet volna lennie, mint látható, éppen a centralizáció célját szolgálja. Megemlíti és elítéli a csehszl. kormány nagy taktikai hibáját, amely elutasította a hadikölcsön elismerését, holott az egész lakosság bizalmát megszerezhette volna. Mivel a magyar lakosságot elszakították az eredeti nemzeti hazájuktól, legalább gazdaságilag kártalanították volna őket. Nagy hiba, hogy a központi politika kellőképpen nem támogatja a szlovák gazdaságot, sem az agrár-, sem a kereskedelmi politikában. Egész Szlovákiában a gazdaság tönkre van. A lakosság nem képes fizetni a rá kivetett adókat, pedig ha gazda nem tudja kifizetni az adókat, elveszti a kedvét a további gazdálkodáshoz. Tartaléka nincs. Ezek azok a körülmények, amelyek az elégedetlenséget támogatják egész Szlovákia lakosságában. Hiba, hogy a kormány a lakosni. Programjában a nemzeti türelmességet és az új állam iránti lojalitást hirdette. A pártalakításra végül 1923 elején került sor az Agrárpárt támogatásával. Az új párt neve Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetsége. Ennek a kormánytámogató, akkori szóhasználattal élve „aktivista”, pártnak a célja volt a magyar földműveseket megnyerni a kormány támogatására. A magyar pártok kezdettől nagyon elítélően nyilatkoztak a köznyelvben csak Csánki-pártnak nevezett formációval szemben.

63 Itt bizonyára arról van szó, hogy a szokás szerint a hivatalból kirendelt megfigyelő államellenesnek ítélte az elhangzott kijelentést és kérte az elnököt, utasítsa rendre a szónokot. A szövegben piros ceruzával római egyest írtak a mondat mellé, majd a következőkben a többször ismétlődő figyelmeztetéseket leíró részek mellé mindig egyel magasabb számot írtak. Négyszer került sor ilyen beavatkozásra a gyűlés menetébe.

77