Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Dokumentumok
nemzetközi szerződéseket, úgy kétségtelenné válik előttünk, hogy azok a pillanatnyi helyzetben létező közös érdekek, vagy a kényszerűség folytán keletkeztek és egyáltalában nem jelentik azt az alapot, melyre tartósan építeni lehetséges volna. Csak az igazi békés politika úgy be, mint kifelé, csak az állami és nemzeti önrendelkezés szigorú respektálása és a politikának ezekhez illesztése engedhető meg az állam érdekében is. Egy a népakarat ellenére kitűzött célt hajszolni, a demokratizmus szempontjából tarthatatlan, de oktalanság is, mert a szuronyokra van, és hogy ez talán felhasználható a védtelen polgársággal szemben, de felmondja a szolgálatot, ha ellenállásra talál. Sehol és semmikor nem szabad a természetes kialakulás folyamatát figyelmen kívül hagyni, legkevésbé nekünk ma, amikor az új Középeurópa helyzetére még a naponként változó világhelyzet is döntő befolyással bír. Az európai helyzetre élénk világot vet a szenzációszámba menő cannes-i konferencia és annak következménye. Kétségtelenül megállapítható, hogy a béketárgyalásokat uraló, kérlelhetetlen büntető hadjáratszerű szellem tért veszített és a francia köztársaság kamarájában most fellángoló Clemenceau-politika csak múló jelenség, a halálra ítélt imperializmus utolsó erőfeszítése, még akkor is, ha természetes következménye a nemzetietlen irány hódításának és annak ellenhatásaként jelentkezik. Tisztában lehetünk azzal, hogy az a szellem Európa egyéb részein is jelentkezni fog az eddiginél még erősebben, és minekünk, akikre ez reánehezedik, nincs más teendőnk, mint kitartással és felkészülten a védekezésre, várni meg a vihar elvonulását. Beszélni kívánok még, igen tisztelt Uraim, speciálisan azokról a kérdésekről, melyek bennünket, mint a magyarság egyetemének tagjait érdekelnek. Legelső sorban a határon túllévő, a magyar nemzetet az európai államok közösségében képviselni hivatott Magyarország magyarságánál kell megállanunk. Előrebocsátom, hogy távol áll tőlünk a hivatalos magyar állam belső ügyeibe való beavatkozás szándéka. Feljogosítva erre magunkat nem érezzük, elismerjük és elismertetni akarjuk állami függetlenségét a legmesszebb menően, de az a nemzeti és kulturális egység, mely közöttünk fennáll és fenn fog állani mindig, mintegy kötelességünkké teszi, hogy testvéreinknek sorsát, bárhol éljenek ezen a földön, figyelemmel kísérjük. És így, igenis jogot formálhatunk ahhoz, hogy a kritika szemüvegén keresztül nézzük Magyarország magyarságának politikai életét és nem tagadhatjuk, hogy nemzeti tragédiánk súlya alatt szenvedő magyar politikai élet eseményei mibennünk fájdalmas érzéseket támasztanak. Fájdalommal és szomorúsággal tölt el bennünket az a testvérharc, az a gyűlölködés, viszály, amely Magyarország politikai közéletében és közvéleményében dúl. És mi, akik ennek a szerencsétlen nemzetnek kálváriáját talán leginkább végigjárjuk, kötelességet látunk abban, hogy felemeljük szavunkat és kimondjuk teljes nyíltsággal, hogy a pártviszály helyett a nemzet egysége, gyűlölködés helyett az egymás megértése és megbecsülése, a jogászi dogmák minden okosság nélküli a bigottsággal határos erőszakos keresztülhajtása helyett az európai helyzetbe való beilleszkedés és a jogálláspontja végrehajtásának ezen az úton való munkálása fogja a nemzetet kivezetni abból az elszigeteltségből, melyet ellenségei hoztak létre és abból a vaskamrából, melyet ma Európa igen sok részében készítenek számára. A magyarságnak az a része, mely nemzeti kisebbségként él idegen nemzeti államokban, még ma sem teljesíti hivatását, még ma sem keresi meg az alkotmányos eszközöket jogai védelmére. Mindenkinek fel kell vonulnia a küzdőtérre kivétel nélkül, ha meg akarjuk állítani az elnemzetietlenítésünkre irányuló munkát. Legfontosabb teendőnek tartom a román és délszláv királyság területén élő magyarsággal való kulturális kapcsolat létesítését. Ennek elősegítésére hívom fel pártunk tagjait, de a magyarság minden részét is. 67