Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Dokumentumok

A pártalakftásnál a vezéreszme azon tény felismeréséből, hogy az itt élő magyarságnak 90 százaléka földműveléssel foglalkozik, önként adódott, s az nem lehetett más, mint egy demokratikus agrárpárt megteremtése.

Szükségtelen ecsetelnem azokat az elibénk tornyosuló nehézségeket, melyekkel a párt szervezésénél lépten, nyomon találkoztunk.

Teljesen a magunk erkölcsi és csekély anyagi erejére támaszkodva, a katonai diktatúra, a cenzúra békóiba szorítva, sőt magyar részről is sok támadásnak, kicsinyes gyanúsításoknak kitéve, férfiasán mentünk előre az elénk kitűzött cél felé: Az itt élő magyarság osztálykülönbség nélküli egyesítésére.

Nem sokan voltunk, és kötelességmulasztását követnék el, ha e kevesek nevét, akik úttörő és önfeláldozó munkáikkal pártunk alapját rakták le, fel nem jegyezném. Füssy Kálmán, Hlavicska János, dr. Hangos István, dr. Holota János, Iványi Ferenc, dr Kukán Béla, Lukovics Ferenc, Kurucz Ferenc, Mórocz Lajos és Soós Károly voltak azok, kik mellém állva vállalták és véghez is vitték a párt megszervezésének nehéz munkáját.

Nem sokkal Pártunknak megalapítása után ugyancsak Komáromban éppen azok, akik előbb helytelenítették, hogy mi a passiv resistencia helyett az aktív politika terére léptünk, megalakították a Magyar Nemzeti Pártot. Csak néhány nap választott el bennünket a képviselő-választások határnapjától és sem a mi pártunkat, sem a nemzeti pártot a teljhatalmú minisztérium még nem ismerte el.

A magyar nemzeti párt vezetősége Komáromba gyűlést hívott egybe és itt számolva azzal, hogy pártjukat a teljhatalomú minisztérium nem fogja elismerni, kimondotta, hogy a választások alkalmával, minthogy a Magyar Kisgazda és Földmíves párt nincs elismerve, a Keresztényszocialista párt listáján szavaz, és a párt vezetősége ilyen értelemben élénk részt vett a választási mozgalmakban és pártunk ellen erősen dolgozott.

Hosszas utánjárás és nagy fáradsággal sikerült végre pártunk elismertetését a teljhatalmú minisztériumnál keresztül vinni, és részt vettünk a választásokon, de csak az érsekújvári kerületben állítottunk jelölteket, és 26464 szavazattal Füssy Kálmán komáromi kisgazdát sikerült nemzetgyűlési képviselőnek, Hangos István urat pedig szenátornak megválasztatnunk.

Megjegyzem, hogy az érsekújvári kerületben összesen 304405 szavazatot adtak le, amiből a szociáldemokratákra esett 108926 szavazat, tehát több mint egyharmada az összes szavazatoknak, a keresztényszocialista pártra pedig 74661.

A választások lezajlása után nem hagytuk abba a munkát, hanem hozzáfogtunk a párt további megszervezésének keresztülviteléhez, az alapszabályok kidolgozásához és a pártvezetőség megválasztásához. E célból 1920. május 24-én, pünkösd hétfőjére Komáromba nagygyűlést hívtunk össze, amelyen 67 községből 327-en jelentek meg.

Ez a nagygyűlés választotta meg egyhangú lelkesedéssel Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselő urat a párt országos elnökévé. Az ő nevével új korszak nyílott pártunk életébe. Az Ő nagy erkölcsi súlya és tudása, önzetlen és fáradságot nem ismerő munkaszeretete, magyar szíve és mindenre kiterjedő figyelme vitte a pártot előre és megértük csakhamar azt, hogy a Magyar Nemzeti Párt legkimagaslóbb egyénei, akik a választások alkalmával még ellenünk voltak, egymásután jelentették be pártunkhoz való csatlakozásukat.

Ez a komáromi pünkösdi nagygyűlés megváltoztatta a párt elnevezését is, belátva azt, hogy a magyar gazdának a magyar kisiparossal karöltve, egymást támogatva és megértve kell a közös jobbsors érdekében működni, így a Magyar Kisgazda és Földmíves párt helyett a párt elnevezését Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Pártra változtattuk.

57