Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Dokumentumok
A gazdatársadalommal azonban nem boldogult, miért is Reisz Gyula pozsonyi ügyvédet a márc. 22-án Komáromban megtartott, a választásokban való részvétel tárgyában való állásfoglalás ügyével foglakozó értekezletre autóval leküldték, ahol az ott összegyűlt református gazdákat Reisz informálta, hogy amennyiben gazdapárt alakul, kijelentheti, hogy alapszabályaikat a kormány azonnal jóváhagyja. A Komáromban megtartott értekezlet elnöke, Kürthy István ezt, mint az egység megbontását célzó indítványt ellenezte, s az értekezlet túlnyomó többséggel el is vetette. Azonban Reisz úr az ott jelenlevő mindenáron külön csoportosulást óhajtó egyénekkel érintkezésbe lépett és márc. 23-án felrendelte őket Pozsonyba, kész alapszabály-tervezettel. Az ugyanezen napra összehívott szlovenszkói mértékadó tényezők és a keresztény szoc. párt vezetőinek részvételével megtartott értekezleten, amelyre ezen külön csoportosulást óhajtó gazdaérdekeltség is meghívatott, a gazdapárt vezetői dr. Mohácsy János komáromi ügyvéd és dr. Holota érsekújvári ügyvéd bejelentették, hogy az aznap benyújtott alapszabályaikat a kormány azonnal jóváhagyta, és ily módon, mint külön párt fognak a választásokba indulni. Az egységet megmentendő, felajánlottuk, hogy a választási küzdelemben listánkon menjenek, s így az első és a következő minden második helyen az ő emberüket jelöljük. Hasztalan volt, s így képtelenek voltunk az egység megmentésére. [...] MNL OL, K 64, 5. csomó, 711 tétel, 105/res/1921. f. 19-20., 63-67. Tuka jelentése gépelt tisztázat, néhány szó utólag kézzel beírva és Lukinich Imre által aláírva. A központ jelentése aláíratlan gépelt tisztázat. Ez a dokumentumrészlet azért került ismét közlésre (a Dokumentumok, 35. sz.), mivel szemlélteti, hogy az OKP vezető politikusai hogyan vélekedtek a kisgazdapárt megalakulásáról, annak körülményeiről. A csehszlovák kormány kísérletének tekintették, amellyel a kialakuló magyar pártpolitikai egységet bontották meg 1920-ban. Hasonlóan vélekedett a kérdésről Szüllő Géza is egy 1931-ben kelt feljegyzésében. „Már akkor [a magyar pártalapítások idején, 1920-ban - A.B.] ügyeskedett Hodzsa és megcsinált egy kisgazda pártot, amelynek vezetői Mohácsy, Füssy és Lukovics: ügyvéd, kisgazda és iparos voltak. Keleten pedig egy olyan quasi Szabó István-féle kisgazda alakulatot csinált Szent-lvány József, aki Károlyi híve volt, és akit Gömör megyében azért nem szerettek, mert ő volt az, aki üdvözölte a Károlyi kormányzatot...” OSZK KT, Szüllő hagyaték, fond X, X/15. A kisgazdapárt képviselői, elsősorban Mohácsy János tagadta a kormány általi elismerés keresztényszocialisták által leírt folyamatát. „Kijelentem, hogy dr. Reisz Gyula ügyvéd urat a választások előtt nem is ismertem, vele sem a választások előtt, sem azután politikai dolgokról nem beszéltem” - írta Oncsák Gyulának, a Népakarat felelős szerkesztőjének írt nyílt levelében. Barázda, 1920. augusztus 29. 2. p. 15 Pozsony, 1921. április 30. A pozsonyi Híradó beszámolója Szent-lvány József Masaryk köztársasági elnöknél tett látogatásáról. MASARYK DR. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A SZLOVENSZKÓI MAGYARSÁG ÜGYEIRŐL 48
