Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Dokumentumok

be szlovák nyelven jelöltjeit, azoknak foglalkozását, sőt még nevét is. Természetes, hogy a hatóság csak ilyen nyelven nyomtatta is ki azokat.

A bűnöst hamar utoléri a büntetés. Beteljesedett a keresztény szocialista párton. Azt hitte, hogy arról nem vesz senki sem tudomást, hogy a magyar nyelvet cserben hagyja, kutyába sem veszi, azt gondolta, hogy elégséges csak barátságos beszélgetés közben, úgy mellékesen odavetni, hogy magyarul is nyomják ám ki azt a cédulát. Nem sikerült a csalafintaság és most még ők kiabálnak.

Miért nem tettek úgy, mint az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves párt? Miért nem adták be magyar nyelven jelöltjeiket, mint mi. Hiszen azt állítják, hogy ők az igazi magyar párt. Mi nem szégyelljük bevallani, hogy magyarok vagyunk, mi nem vezetünk félre senkit sem. Mi magyarok voltunk, magyarok vagyunk és azok is fogunk maradni. Nyelvében él a nemzet. Mi ragaszkodunk utolsó csepp vérünkig magyar nyelvünkhöz és fajunkhoz, a mi pártunk az egyedüli egész Szlovenszkó területén, mely csak kizárólag magyar nyelven vesz részt a választásokon, míg a keresztény szocialista párt az egyedüli, mely szlovák nyelven.

Magyar testvéreink! Úgy áldjon vagy verjen meg benneteket az Isten, amint a magyar nyelvet, magyarságunk egyedüli megmaradt kincsét cserbenhagyjátok. [...]

Barázda, 1920. április 15.1-2. p. Szerző megjelölése nélkül.

A Barázda hetilap első számának írása nagy vihart kavart és elmérgesítette a viszonyt a két magyar párt között. A heves támadásra közvetlen a nemzetgyűlési választások előtt került sor, a keresztényszocialisták csak a választások lezajlása után tudtak válaszolni a Népakarat hasábjain A magyar egység megbontása című írásban. (L. Dokumentumok, 18. sz. 91-93. p.) A sajtóvita még hónapokon keresztül folyt a két pártlap között.

7

Komárom, 1920. április 23. A Barázda cikke, amelyben megelégedéssel számol be a kisgazdapárt választási eredményéről az első nemzetgyűlési választásokon.

26464

ember adta le szavazatát az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves pártra. Ez a szám élénk bizonyítéka annak, hogy a pártra szükség van, és hogy a pár hét előtt felállított párt programja megtalálta az utat a magyar kisgazda, a magyar földmíves szívéhez. Nem árasztottuk el szónokainkkal a vidéket, nem jártuk pöfögő automobilokkal a falvakat, nem voltak megfizetett bérenceink, csak a saját szerény erőnkkel értük el ezt az eredményt, amelynek koronája, gyümölcse nem is a választások sikerében, hanem a földmívelő társadalom öntudatra ébredésében rejlik.

Nagyon jól tudtuk, hogy az összeülő nemzetgyűlésbe ha mi nem megyünk el, akkor a magyar kisgazda érdekei nem azonosak a más nemzetiségű kisgazdáéval és ezért pártunk tagjai nálunk csak magyarok. Az, aki vasárnap pártunkra adta szavazatát, tudja, hogy miért tette. És tiszta szívünkből kívánjuk, hogy az, aki ezt nem tette, akit félrevezettek, annak ne legyen oka és ideje megbánni. Mert nem hirdetünk mi gyűlöletet, egymás mellett kívánjuk boldogulni látni az embereket, miként a millió és millió búzakalász együtt érik meg.

Nem vagyunk hangosak, nem voltunk élelmesek. Az, aki a magyar embert képviseli, nem is ordíthat, nem is fenyegethet, mert a magyar ember jellemétől távol esik a handa-35