Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
A kisgazdapárt és a Magyar Nemzeti Párt 1920 és 1936 között (Rövid összefoglalás)
részéről Szüllő és Esterházy, az MNP részéről Szent-lvány, Jaross, Szilassy, Korláth, valamint Nitsch Andor vett részt. Szüllő makacsul ellenezte az egyesülést, a magyar illetékes kormánykörök azonban ragaszkodtak a pártegyesítéshez. A végső írásos egyezményt 1935. március 6-án írták alá. Az egyezmény megkötése után az OKP március 10-én Pozsonyban,35 az MNP pedig Érsekújvárott tartott pártvezetőségi ülésén kimondta a pártegyesülést.36 Az egyesülés kimondása a keresztényszocialista pártban ment nehezebben, de az OKP vezetősége 74 szavazattal 4 ellenében végül megszavazta a csatlakozást. A párt egységes maradt, a szlovák és a német szekció sem vált ki a keresztényszocialista pártból a döntés nyomán. Hosszas előkészítés és tárgyalás után 1936. június 21-én Érsekújvárott hivatalosan megtörtént a két magyar ellenzéki párt egyesülése. Az egyesült párt elnöke Jaross Andor, ügyvezető elnöke Esterházy János lett.37 Az MNP és az OKP paritásos alapon osztotta el a helyeket a vezetésben és mindkét párt 3-3 alelnököt adott.38 A kisgazdapárt, illetve a nemzeti párt 16 éves önálló működése alatti társadalmi beágyazottságát, a magyar kisebbségen belüli támogatottságát, annak változását elsősorban a választási eredményeiből lehet megállapítani. A választási eredményeit, elért szavazatainak számát elsősorban 1923 és 1928 között lehet értékelni, mivel 1929 után már az országos választásokon minden esetben közös listával indult a keresztényszocialista párttal. Továbbá értékelhető adatokat nyújtanak az erőviszonyok megállapításához az 1935-ben lezajlott járási választások, amikor sok járásban külön listával vett részt a két ellenzéki magyar párt. Az 1925-ös parlamenti választásokon elért eredményeket is óvatosan kell kezelni, mivel ekkor a német pártokkal közös listával indult az MNP. A Késmárki és Poprádi járásban és további németek lakta vidékeken elért mintegy 10-13 ezer szavazatot bizonyára a Szepesi Német Párt szerezte. Az OKP gyengébb eredményét pedig az a tény befolyásolta, hogy a pártszakadást követően a Lelley Jenő vezette szakadár csoport is indult a választásokon, és az Érsekújvári kerületben 17 286 szavazatot kapott. A magyar-német pártszövetség a képviselőházi választásokon országos viszonylatban több szavazatot kapott (109 377), mint a pártszakadás után meggyengült OKP (98 191). A nemzeti párt különösen Gömörben, a feledi és a tornaijai református és evangélikus magyarság körében ért el nagyon jó eredményeket, azonban más vidékeken is elsősorban a protestánsok támogatására számíthatott. A komáromi helyzetről Alapy Gyula, az OKP helyi vezetője így számolt be: „a M.N.P. nemcsak belegázolt a mi területünkbe, hanem ellenünk meg nem engedhető eszközökkel korteskedett a választások alatt. Itt Komáromban protestáns szervezeteinket csaknem mind elvitték felekezeti jelszavak meggondolatlan felvetésével...”39 A többi északi városban, ahol először szavazhattak parlamenti választásokon magyar listákra, a szavazatok megoszlottak az OKP- lista és a másik magyar-német lista között. Az eredményeket megvizsgálva kiderül, az MNP listájára inkább a vidéki lakosság szavazott, a voksainak mindössze egyötödét szerezte az 5000 lakosnál nagyobb településeken, az OKP ezzel szemben az egyharmadát. 35 Megalakult az Egyesült Országos Keresztényszocíalista és Magyar Nemzeti Párt. PMH, 1936. március 11. 1-2. p. 36 A magyar nemzetiek egyhangúlag határozták el a pártfúziót. PMH, 1936. március 12.1-2. p. 37 Érsekújvár nagy történelmi napja. PMH, 1936. június 23. 1-4. p. 38 L. alább az 53. sz. dokumentumot. 39 L. alább a 29. sz. dokumentumot. 23
