Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
A kisgazdapárt és a Magyar Nemzeti Párt 1920 és 1936 között (Rövid összefoglalás)
kezdett Országos Magyar Kisgazda, Kisiparos és Földmíves Párt néven. Az új párt neve és hirdetett programja is azt sugallta, hogy a nemzeti pártban csalódott kisgazdák, az alapítók térnek vissza a korábbi politikai értékekhez és utasítják el a magyar pártok meddő politizálását, be nem váltott ígéreteit.31 A szakadár kisgazdák egyedül indultak az 1928-as tartományi, majd 1929-es nemzetgyűlési választásokon, de nem sikerült mandátumot szerezniük. Az 1929-es kudarc után a párt hamarosan megszűnt. Az 1929-es előhozott nemzetgyűlési választásokra választási együttműködést rögzítő szerződést írtak alá az ellenzéki pártok, és Autonómista Pártszövetség néven először indultak közös jelölőlistával. A magyar pártok sikerként könyvelték el a közös lista szereplését, az általuk szerzett kilenc képviselői mandátumot és a hét szenátori helyet. Az MNP részéről mandátumot kaptak: Szent-lvány József, Törköly József, Holota János és Nitsch Andor, a szepességi németek vezetője. Szenátorok lettek: Richter János, Szilassy Béla, Korláth Endre és Füssy Kálmán. A nemzeti párton belül, a gazdasági és belpolitikai válságokkal terhelt harmincas évek elején egyre nagyobb szerephez jutott a fiatal földbirtokos Jaross Andor. 1925-ben az MNP egyik alelnökévé választották. 1930-ban Nagy Nándor nemzeti párti tartománygyűlési képviselő lemondása után Jaross lépett a helyére. Nem számított azonban a párt legfőbb vezetői közé és nem utaltak külső jelek arra, hogy hamarosan azzá válik. Minden bizonnyal a magyarországi körök álltak Jaross Andor növekvő politikai szerepvállalása és befolyása mögött. Jaross neve akkor kezd előtérbe kerülni, mikor 1932 januárjában elkezdi szervezni a nemzeti párton belül az ifjúsági mozgalmat, a Fiatal Magyarok Munkacsoportját. Az első helyi szervezet Udvard községben alakult meg 1932. január 13-án. A munkacsoport tagja lehetett harmincéves korig minden párttag. A csoport vezetője az MNP helyi szervezete által kijelölt személy volt. A nemzeti párt 1933. május 15-én Léván országos nagygyűlést tartott, amelyen Jaross Andor javaslatára elhatározták a párt ifjúsági szakosztályának, a Fiatal Magyarok Munkacsoportjának létrehozását. A lemondott Szilassy Béla helyére a párt új ügyvezető elnökévé Jaross Andort választották. Az országos pártelnök Törköly József, a pártvezér Szent-lvány József maradt továbbra is. A párt végrehajtó bizottsága 1933. május 29-én Losoncon ülésezett és arról döntött, hogy a párt adminisztratív központját Losoncról Komáromba helyezi át. Az országos ügyvezető-igazgatói teendőkkel Koczor Gyulát, a párt helyettes országos elnökét bízta meg. Határozatot hoztak az ifjúsági munkacsoportok szervezésének meggyorsítására. Mindezek a határozatok egy generációs váltásra utaltak a pártban. Az új generáció vezetői a pártban Jaross Andor és Koczor Gyula. A gömöri lakhellyel és háttérrel rendelkező Szent-lvány, Szilassy és Törköly után a Komárom környékiek vették át az irányítást. Azonban nem csak a személyek változtak, az MNP párt politizálása és retorikája is változott. A gazdasági világválság kirobbanása után a harmincas évek elejétől mindkét párt külön figyelmet fordított a magyar munkásság és az ifjúság megszervezésére. Részben külföldi példák hatására, a Magyar Nemzeti Párt egyre inkább nacionalista irányba tolódott el, és az egységes kisebbségi párt megteremtése került a tevékenysége középpontjába. Összevetve az 1925-1927-es időszak aktivista kísérletével és sajtóbeli megnyilvánulásaival, a párt jobbra tolódott és ekkor valóban „magyar nemzeti” politikát hirdetett. Fő jelsza31 L. alább a 36. és 37. sz. dokumentumokat. 21
