Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Névmagyarázatok

Rácz József komáromi lakos a kisgazdapárt tagja a húszas évek elején. Rakovszky Iván (1885-1960) politikus. Budapesten született, a középiskolái elvégzése után jogi doktorárust szerzett. 1907-től Turóc megye aljegyzője, majd főjegyzője. 1910-től munkapárti parlamenti képviselő. A háború alatt a Turóc megyei vöröske­reszt elnöke, majd a Kárpátok védelmére rendelt német csapatok mellett polgári biz­tos. A Tanácsköztársaság alatt részt vett Bethlen István ellenforradalmi mozgalmá­ban. Az elfogatása elől a Felvidékre menekült. Az államfordulat utáni kezdeti évek­ben a felvidéki magyar politikai mozgalom egyik vezetője. 1921-ben Magyarországra repatriált. Az 1921 nyarán a csehszlovákiai magyarság gondozására létrehozott Rákóczi Szövetség megszervezője és első elnöke. 1922-1926 között belügyminisz­ter Bethlen kormányában. 1928-tól a fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke. 1951-ben kitelepítik, és kényszerlakhelyén hal meg. Rázga Károly az EMP pártvezetőségi és Végrehajtó bizottsági tagja 1936-ban. Rázus, Martin (1888-1937) szlovák politikus, evangélikus lelkész, költő. A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, a harmincas években Szlovákia autonómiájáért küzdött. Reisz Gyula (1880-1976) ügyvéd, politikus. Pozsonyban működött ügyvédként a két hábo­rú között. A Zsidó Párt színeiben tagja volt a prágai nemzetgyűlésnek és a pozsonyi képviselő-testületnek. Révész Jónás gazda Garamszentgyörgyön. Rhédeky János az EMP pártvezetőségi és Végrehajtó bizottsági tagja 1936-ban. Richter János (1872-1934) politikus, katolikus pap. Iglón született, a középiskoláit szülő­városában, a teológiai tanulmányait Szepeshelyen végezte. A húszas évek elején Ipolyszakállason volt plébános. A politikai életbe 1924-ben kapcsolódott be, de nem a keresztényszocialista pártba, mint paptársai, hanem a kisgazdapártba. Az MNP 1925-ös megalakulása után szenátorrá választották. 1929-től újra szenátorként dol­gozott haláláig. Rothermere, Harold Sidney (1868-1940) angol sajtómágnás, a trianoni békeszerződést elutasító propagandaakciója révén a húszas évek végétől nagy népszerűséget szer­zett a két világháború közötti Magyarországon. Salgo Lajos udvardi gazda, a Fiatal Magyarok Munkacsoportjának tagja 1933-ban. Salkovszky Jenő (1889-1970) publicista, szerkesztő, politikus. Ipolyságon született, az esz­tergomi bencés gimnáziumban érettségizett jogi tanulmányait Budapesten folytatta. 1918 után ügyvédként dolgozott Ipolyságon. 1935-ben tartománygyűlési képviselő­vé választották. A bécsi döntés után behívták a magyar parlamentbe. Schmiedt, Miloslav turócszentmártoni kereskedő, a csehszlovák Iparospárt listavezetője az 1928-as tartományi választásokon. Schubert Tódor (1886-1956) kultúraszervező, publicista. Léván született, a középiskolát Léván, a jogi tanulmányait Budapesten végezte. A 20-as években a lévai takarék­­pénztár igazgatója. Minden magyar kulturális mozgalomban részt vett, a szlovensz­­kói kultúrpolitika egyik szellemi vezére. 1945-ben Magyarországra telepítették. Seidl Sándor, Szepessy (1884-?) újságíró, lapszerkesztő. A pozsonyi magyar gimnázium tanára volt, a két háború között több magyar és német nyelvű lapnak volt a szerkesz­tője. Szepessy Sándor néven főszerkesztője volt a Szülőföldünk című honismeretei folyóiratnak. A Szlovenszkói Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának tagja a 20-as évek elején. Seppelfeld János az OKP országos pártvezetőségének német nemzetiségű tagja. 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom