Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
A kisgazdapárt és a Magyar Nemzeti Párt 1920 és 1936 között (Rövid összefoglalás)
a pártot, azonban a kisgazdapárt részéről felajánlott egyesülést visszautasította, továbbra is az önálló politizálás mellett döntött. Csupán a Magyar Jogpárt mutatott hajlandóságot belépni az új pártba, amely hivatalosan 1925. október 18-án Érsekújvárott alakult meg Magyar Nemzeti Párt néven. Az új párt tehát nem lett az egész csehszlovákiai magyarság pártja, mint azt Szent-lvány tervezte. Az új párt elnökének Törköly Józsefet, ügyvezető elnökének Szilassy Bélát választották. Szent-lvány hivatalosan a pártvezér újonnan létrehozott funkcióját töltötte be, de kétségtelenül ő gyakorolta a legnagyobb hatást a nemzeti párt politikai irányvonalának kialakítására, ő volt a párt tényleges vezetője. 1925 októberében eldőlt, hogy a közelgő nemzetgyűlési választásokon nem állít közös listát a két magyar ellenzéki párt. Ennek látszólagos oka az volt, hogy a keresztényszocialistáknak kellett volna csatlakozniuk egy már megkötött választási együttműködéshez, amely az MNP és a szudétanémet gazdaszövetség, a Bund der Landwirte között jött létre. Szerepet játszott azonban a döntésben, hogy a keresztényszocialisták nehezményezték a liberális, zsidó elemek erőteljes jelenlétét a nemzeti pártban. Az 1925 novemberében megtartott választásokon Szlovákiában az MNP a Szepesi Német Párttal közösen megelőzte a keresztényszocialistákat. Öt képviselői mandátumot szerzett, ez hárommal több volt, mint az előző ciklusban, és az ő klubjuknak, illetve a közös szudétanémet-magyar parlamenti klubnak lett tagja Korláth Endre is, aki a ruszinszkói magyar pártok közös jelöltjeként került be a parlamentbe. Az MNP hat képviselője a következő volt: Szent-lvány József, Füssy Kálmán, Korláth Endre, a ruszinszkói ellenzéki pártok vezetője, Holota János, Nitsch Andor, a Szepesi Német Párt vezetője és Koczor Gyula. Szenátorok lettek a nemzeti párt részéről Törköly József, Richter János és Egry Ferenc. A húszas évek második felében a keresztényszocialista párt és a megerősödött nemzeti párt különböző politikai stratégiákat követett. Az MNP politikai céljait Szent-lvány József két jelszó köré fogalmazta meg: a német orientáció és a reálpolitika. Az első esetben nemcsak a szlovákiai német kisebbségi pártokkal való együttműködést hirdette, hanem a cseh országrészekben a szudétanémet pártokkal is kereste a kapcsolatot, együttműködést. A másik célkitűzést így fogalmazta meg: „Vessük el a demagógiát, lépjünk a komoly nemzeti reálpolitika útjára, hogy kenyeret adhassunk népünknek.’’28 A parlamenti választások után Szent-lvány nagy lendülettel látott hozzá a párt további megerősítéséhez, szervezeti felépítésének kiszélesítéséhez. A legfontosabb volt, hogy megegyezett a Bund der Landwirte vezetőivel, hogy az MNP képviselői belépnek a parlamenti klubjukba, és Szent-lványt a klub harmadik alelnökévé választották. Ezzel még nem zárultak le a tárgyalások a többi szudétanémet klubbal, mivel az összes német erőt egyesíteni akarták a parlamentben. Ez a kisebbségi ellenzéki blokk nyitva állt az OKP előtt is.29 A párt pénzügyinek irányítását Tarján Ödön vette át, aki a pénzügyi bizottság elnöke is volt. Újabb szakosztályokat - Ipari és Kereskedelmi Szakosztály, Munkás Szakosztály és Közalkalmazottak Szakosztálya - hoztak létre a pártban. Tavasszal megalakult a párt egyházpolitikai szakosztálya is. Újraszervezték, megerősítették a párt hivatásos apparátusát, ennek irányítását, finanszírozását elsősorban Tarján tartotta a kezében.30 A Komáromi és a 28 Szent-lvány József a nemzeti reálpolitika új útjáról. PMH, 1925. július 1. 3. p. 29 SNA BA, fond PR BA, 769. doboz, 14574/1925/prez. 30 L. alább a 30. sz. dokumentumot. 19
