Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Névmagyarázatok

Jaross Andor (1896-1946) földbirtokos, politikus. Komáromcsehiben született, gimnáziumi tanulmányait Tatán végezte. Budapesten jogot tanult, de a katonai szolgálat miatt megszakította tanulmányait. A háború után édesapja birtokán gazdálkodott. 1921- ben belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor megalakult az MNP, annak egyik országos alelnökévé választották. 1930-ban tagja lett a tartománygyűlésnek. 1933- ban az MNP országos ügyvezető elnökévé választották, ettől kezdve vezető szerepet töltött be a pártban. 1935-ben nemzetgyűlési képviselővé választják. 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos elnöke. A bécsi döntés után a magyar parlament behívott képviselője. 1938-1940 között a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere. 1944 márciusa és augusztusa között a Sztójay-kormány belügyminisztere. A második világháború után a népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítélte, és kivégezték.

Jaross Gyula a kárpátaljai Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt főtitkára.

Jaross Vilmos koltai földbirtokos, a Komárom megyei kinevezett törvényhatósági bizottság tagja 1919 nyarán. A kisgazdapárt egyik alapítója a húszas évek elején.

Kaiser Gyula (1874-?) Szentgyörgyön született, az államfordulat előtt postai hivatalnokként dolgozott. Keresztényszocialista szakszervezeti vezető a húszas évek elején és a párt lapjának, a Népakaratnak szerkesztője. A pártszakadás alkalmával a Lelley-csoportot támogatta, az utolsó időben ő a lap főszerkesztője. Az 1925-ben a nemzetgyűlési választásokon elszenvedett vereség után visszavonult a politikától.

Kántor János a Fiatal Magyarok Munkacsoportjának tagja.

Károlyi Mihály (1875-1955) politikus. 1913-tól a Függetlenségi Párt, 1916-tól a Függetlenségi és 48-as Párt elnöke. 1918 októberétől a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, majd miniszterelnök. 1919 elején ideiglenes köztársasági elnök. Sem az ország megcsonkítását, sem a proletárdiktatúra kikiáltását nem tudta megakadályozni. 1919-től emigrációban élt, szembenállta Horthy-rendszerrel. A második világháború után hazatért, 1947-1949-ben párizsi magyar követ. A Rajk-per elleni tiltakozásul újra emigrációban élt.

Kárpáthy Béla a kisgazdapárt beregszászi járási titkára a húszas években, az MNP-ben dolgozott Pozsonyban a párt megalakulása után, majd a Magyar Újság szerkesztője lett. 1928-ban a nemzeti pártból kivált aktivista Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárthoz csatlakozott.

Kéhler Tibor volt magyar országgyűlési képviselő, a szepességi németek egyik vezetője, a Szlovenszkói Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának tagja.

Király József (1897-?) Zselízen született, középiskoláit Esztergomban, az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte, 1921-ben szentelték pappá. A két háború között Dunahidason és Csicsón volt plébános. Részt vett a keresztényszocialista párt munkájában és kiadta a Szűz Mária Új Virágoskertje című hitbuzgalmi folyóiratot. 1939- tól a magyar parlament behívott képviselője.

Klofáč, Václav (1868-1942) cseh újságíró, politikus, a Cseh Nemzeti Szocialista Pártelnöke a két világháború között.

Kmoskó Béla ügyvéd, az MNP lévai szervezetének elnöke, pártvezetőségi tagja a harmincas években.

Koczor Gyula (1890-?) iparos, kereskedő. Komáromban született, a kereskedelmi akadémiát Kolozsvárott végezte. A háború alatt frontszolgálatot teljesített. Az államfordulat után részt vesz a kisgazdapárt megszervezésében, amelynek 1922-től ügyvezető elnöke. 1925-től 1929-ig az MNP nemzetgyűlési képviselője. 1933-tól a párt orszá195