Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Névmagyarázatok

Bartal Iván (1892-1977) földbirtokos, politikus. Kislúcson született földbirtokos család­ban. A gazdasági akadémiát Magyaróváron, a jogakadémiát Pozsonyban végezte. Harcolt az első világháborúban, majd hazatérve apja birtokán gazdálkodott. 1920- tól részt vesz a kisgazdapárt szervezésében, annak Dunaszerdahelyi járási elnöke lett. A csehszlovák földreform során birtokai egy részét kisajátították. 1923-ban Pozsony nagymegyében megyei képviselővé választották. A magyar pártok érdekkö­rébe tartozó Országos Gazdasági Szövetkezet egyik alapítója. Később a Magyar Nemzeti Párt és az Egyesült Magyar párt helyi vezetője. 1938. december 22-én Komárom megye főispánjává nevezték ki, e tisztséget 1939-ig, nyugdíjazásáig töltöt­te be. A háború után Magyarországon élt. Bartók László (1896-1963) magyar diplomata. 1922-1926 között a prágai követségen dolgozott. 1927 augusztusától 1936 januárjáig a pozsonyi konzulátus vezetője. Ezután a Nemzetek Szövetsége melletti genfi képviseleten dolgozott. Washington­ban halt meg. Bártfay Kálmán nagyszőllősi plébános, az EMP pártvezetőségi és Végrehajtó bizottsági tagja 1936-ban. Belényesy András a hatalomváltás idején Bereg vármegye tiszti főügyésze volt, a csehszlo­vák hatóságok letartóztatták, állásából elbocsátották. A kisgazdapárt egyik vezetője Beregszászon a húszas évek elején. Beneš, Edvard (1884-1948) a Csehszlovák Köztársaság társalapítója, az időszak egyik leg­tehetségesebb cseh politikusa. 1918-1935 között minden csehszlovák kormány­nak tagja volt mint külügyminiszter, 1921 szeptembere és 1922 októbere között kor­mányfő is egyben. 1935 decemberétől államelnök. A müncheni egyezmény után lemondott posztjáról, és emigrációba ment. 1940-1945 között az emigráns csehszlovák kormány vezetője, 1945 után újra államelnök. A nevéhez fűződik a második világháború utáni kisebbségüldözés Csehszlovákiában. A kommunista hatalomátvétel (1948. február) után visszavonulásra kényszeríttették. Benőik, Vojtech érsekújvári hadirokkant. Bessenyei György az EMP pártvezetőségi és Végrehajtó bizottsági tagja 1936-ban. Bethlen István (1874-1946) politikus, a Nemzeti Egyesülés Pártja alapítója és a Bécsben 1919-ben alakult Antibolsevista Comité egyik vezetője. 1921-1931 között miniszter­­elnök. Az ő nevéhez fűződik az első világháborút követő időszak gazdasági és társa­dalmi stabilizálása. Az 1931-es lemondását követően is Horthy kormányzó bizalma­sa maradt, és jelentős szerepe volt a határrevízió előkészítésében. A második világ­háború alatt a fokozódó német nyomással szemben az angolszász politikát támogat­ta. 1945-ben a Szovjetunióba internálták, és ott is halt meg. Bittó Dénes (1876-1961) földbirtokos, politikus. Budapesten születettjogi tanulmányokat végzett. 1905-ben országgyűlési képviselővé választották. 1906-1910 között pozsonyi főispán. Az államfordulat után részt vett a magyar politikai élet megszerve­zésében, a keresztényszocialista pártban politizált. 1923-tól a párt megyei képvise­lője Pozsony nagymegyében. 1925 márciusában a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett ellenzéki Pártok Vezérlőbizottságának elnökévé választották. A régi impériumváltás előtti politikai elit egyik megtestesítője volt a két világháború közötti csehszlovákiai magyar politikában. A második világháború után Magyarországra menekült, Mosonmagyaróváron hunytéi. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom