Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
A kisgazdapárt és a Magyar Nemzeti Párt 1920 és 1936 között (Rövid összefoglalás)
A párt 22 pontot tartalmazó programját azonban csak 1920 őszén tették közzé. A program nagy része gazdasági kérdésekkel foglalkozott, a gazdatársadalom érdekeinek hatékony védelmét szorgalmazta. A gazdák önszerveződését, a szövetkezeti mozgalom függetlenségét, a mezőgazdasági termékek szabad forgalmát, a termékbeszolgáltatás leállításának szükségességét, a földreform igazságos végrehajtását hangsúlyozta. Megjelennek azonban benne a nemzetiségi követelések is.18 Szlovákia autonómiájának követelése azonban, összhangban a szövetkezett ellenzéki pártok programjával, csak 1922 januárjában jelenik meg hangsúlyosan a programjában.19 A magyar pártok szervezésében és fenntartásában jelentős szerepe volt a magyarországi anyagi támogatásnak. A magyar kormány a keresztényszocialista pártot és a kisgazdapártot, majd a később belőle alakult Magyar Nemzeti Pártot (MNP) ismerte el a Csehszlovákiában élő magyarság hivatalos politikai képviselőinek. A hatalomváltást követő kezdeti zavaros hónapok után az anyaországi támogatás rendszeressé vált és ennek jelentős részét a politikai pártok kapták, az oktatásra és a kultúrára fordított összegek jóval kisebbek voltak. A magyar kormány a támogatás fejében gyakran beleszólt a pártok belső ügyeibe és a saját céljaira igyekezett felhasználni a magyar pártokat. A keresztényszocialista pártnak és a Magyar Nemzeti Pártnak tehát ebben a keretben, ebben a kettős erőtérben kellett megtalálnia a saját helyét és arculatát. A csehszlovák belpolitika, saját választóinak érdekei és a magyarországi politikai helyzet egyaránt befolyásolta tevékenységüket. A magyar kormány részéről az igény a kisebbségi pártok közös fellépésére, az egységes irányító szerv létrehozására, egységes vezetés kialakítására az egész időszakon keresztül erőteljesen jelen volt.20 A közös központi irányító szerv létrehozására az első lépés az 1920. december 7-én Ótátrafüreden létrejött a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága volt. A közös bizottság elnökévé Szilassy Béla losonci földbirtokost, a kisgazdapárt egyik vezetőjét választották. Munkájában a kezdeti hónapokban az OKP az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt, a Ruszinszkói Magyar Pártszövetség és a Szepesi Német Párt21 vettek részt. Pöstyénben 1921. február 14-én megválasztottak egy szűkebb, nyolctagú ún. Vezérlő Bizottságot, amelynek elnökévé Körmendy-Ékes Lajost, az OKP parlamenti képviselőjét választották. Elhatározták egy sajtóosztály létrehozását, amelynek elnöke Lelley Jenő, az OKP elnöke, igazgatója Szent-lványi József, a kisgazdapárt elnöke lett. A kisgazdapárt és a hozzá kapcsolódó gazdasági szervezetek együttműködése révén jött létre Komáromban - természetesen egy hatalmas gyűlés keretében - 1921. május 29-én a Szlovenszkói és Ruszinszkói Gazdák Szövetsége. A szövetség elnökévé Szent-lvány Józsefet, 18 L alább a 11. sz. dokumentumot. 19 L. alább a 19. sz. dokumentumot. 20 Angyal Béla: A csehszlovákiai magyarság anyaországi támogatása a két világháború között. Regio, 2000/3, 133-178. p. 21 A Szepesi Német Párt 1920. március 22-én jött létre Késmárkon, vezetői a szepességi zipszer értelmiségi és vállalkozói rétegből került ki. Működése azonban csupán a németek lakta északkeleti vidékre terjedt ki. 1922- től vezetője Nitsch Andor kakaslomnici születésű földbirtokos, aki a párt egyetlen parlamenti képviselője volt 1925-től 13 éven keresztül. A párt az egész két világháború közötti időszakban együttműködött a magyar pártokkal, az első időszakban a kisgazdapárttal többször közös parlamenti és tartományi jelölőlistát is állított. Lipták Ľubomír (szerk.:) Politické strany na Slovensku 1860-1989. Bratislava, 1992,171-172. p. 17
