Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Dokumentumok
ben a tisztújítás azt az újdonságot hozta, hogy dr. Szilassy Béla szenátor, a párt ügyvezető elnöke mentesülni kívánt ettől a funkciótól s ezért helyébe a nagygyűlés egyhangúlag Jaross Andort, a párt nagy agilitású fiatal tartománygyűlési képviselőjét választotta meg. A nagyszabású pártgyűlésről és az azt megelőző országos pártvezetőségi ülésről az alábbiakban számolhatunk be. [...] Hanreich György német nemzeti párti képviselő kifejti, hogy 1920 óta mély barátság fűzi a kisebbségek közös frontját propagáló Szent-lvány Józsefhez. Szent-lvány kezdeményezése óta a két kisebbségi népet szoros fegyverbarátság fűzi össze. A német nemzet a nemzeti öntudat megújhodásának útján van és a magyar nemzetet meg tudja érteni törekvéseiben. Végül a szónok magyar nyelven kiáltotta el: Éljen a németmagyar barátság! Leírhatatlan éljenzés és taps követte a beszédet, amit aztán Jaross Andor tolmácsolt magyarra. Nitsch Andor képviselő üdvözlő beszédében kihangsúlyozta, hogy a szepességi németség nyolcszáz év óta testvére a magyarnak jóban és rosszban egyaránt. A zipserek ősei együtt harcoltak a magyar elődökkel a szabadságeszmékért. Beszédét háromszoros magyar köszöntéssel fejezte be, amire a terem közönsége egy emberként zengte rá: Adjon Isten! Szent-lvány József beszámolója Ezután Szent-lvány József képviselő, a párt vezére emelkedett szólásra. Mindenekelőtt közli, hogy a párt tervezett felvonulását betiltották. Majd meghatottan reflektál a hozzá intézett tömegüdvözlésekre. Mindig ellenezte azt, hogy a nemzeti mozgalomban személyi kultusz legyen, s ezt a tömeges bizalomnyilvánítást sem tekinti más egyébnek, mint az általa vallott eszmék visszhangjának, a magyar nemzeti öntudat ébredése jelének. Hosszabb visszapillantásban ad képet a kisebbségi politika első napjairól, amikor magyar lelkiismerete küzdelemre szólította. Egyetlen pillanatig sem haboztam, egyetlen pillanatig sem gondolkoztam azon - úgymond -, vajon ebből az önérzetes magyar munkából a magam személyére, családomra, vagyonomra haszon származik-e vagy kár, mert nem tartottam megengedhetőnek azt, hogy politikai vezetők munkájában és cselekedeteiben személyi szempontok szerepet játsszanak. A kisgazdapárt Akkor a Komáromban megalakult országos magyar kisgazda, földműves és kisiparos pártot szerveztem meg, melynek programjául állítottam azt a gondolatot, hogy „a nemzet tagjainak boldogulása csak a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság jólétére alapítható”. Már akkor kifejezésre juttattam, hogy nem lehet cél és feladat, nem lehet teljes és széles politikai program, amely bizonyos osztályokat azért szervez, hogy az illető osztályoknak, társadalomnak előnyöket szerezzen és ezeket a külön osztályérdekeket öncélúvá tegye. De a földművelők érdekeinek szolgálata eszköz a nemzet minden rétegének boldogítására. A nemzeti párt A magyar földművelő nép nagy tömegei megértették törekvésemet, és midőn 1925-ben váratlanul közvetlenül a választások előtt kibontottam a magyar nemzeti párt zászlaját és azt mondottam, hogy a magyar földműves nép megérett arra, hogy a nemzeti eszme zászlaja alatt küzdjön a saját és a többi társadalmak javáért, a magyar falu megérett arra, hogy kérges tenyerét kinyújtsa a város felé, sok gáncsvetővel találkoztam ugyan, de pártszervezési munkámban a magyarság soraiban határtalan lelkesedés fogadott mindenütt. S ez még inkább meggyőzött arról, hogy amikor a nemzeti eszmét, a nemzeti egységet tettem 161
