Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Dokumentumok

s részünkről Gregorovits jelent meg. Ellene szavazott a vámtörvénynek, de megszavazta a congruát, a tisztviselőtörvényt, sőt 700 milliónyi adót is, holott a vámtöbbségen kívül álló pártok pl. arra a lakonikus, de ellenzéki szempontból helyes álláspontra helyezkedtek, hogy a fizetéstöbbletet megszavazzák, de a hozzá szükséges pénzt nem, mi pedig az agrárvámokért, a fedezetért igyekeztünk egy és más dolgot kicsikarni. Tehát a kereszténysocialista párt nem a közjogi ellenzéki álláspontra helyezkedett, ellenben mert a congrua elől kitérni nem lehetett, a tisztviselőtörvény megszavazásának elutasítása is nehéz volt, ezeket megszavazta ellentétben a német közjogi ellenzékkel, és még a fedezeti törvényt is támogatta,

c) A kereszténysocialista párt álláspontja hivatalosan, mint a párt igen tisztelt vezére többször kifejtette, hogy mi korteskedünk és nem politizálunk. Nyilván azt jelenti ez a definiálása munkánknak, hogy mi csak beszélünk, de soha semmiféle eredményt elérni nem fogunk, mert véleményük szerint 6 ember egy 300 tagú testületben el nem érhet semmit. Helyteleníti, hogy a németekkel szövetkeztünk, akik szerinte kizárólag Absatzgebietet látnak Slovenskóban s így mert ők majorizálhatnak bennünket, mi egyszerűen uszályhordozói vagyunk vagy leszünk a külön német érdekeknek. A legutóbbi időben ugyancsak Szüllő Géza mondotta, hogy mi vármegyei politikát csinálunk s nemzeti párti egyik nemes vezetőnknek arra a felszólítására, hogy az együttműködés útjait keressük meg, azt válaszolta, hogy neki ez egyenlőre nincs szándékában s most csupán pártjának megerősítésén dolgozik, ezt tartja fontosnak, kijelentette aztán azt is, hogy pl. Szent-lvány kereszténysocialista szavazatoknak köszönheti mandátumát s a nemzeti párt szavazatai a kassai kerületben nagyrészt kereszténysocialista szavazatok. Ezenkívül megállapítja minden alkalommal, hogy a régi politikai iskolában nőtt fel s így ő mindegyikünknél sokkal jobban tudja, mit kell tenni és hogyan kell tenni.

Mindezekre a megállapításokra azért volt szükség, hogy teljesen nyíltan rámutassunk a két párt közötti viszonyra, hogy teljesen nyíltan megállapíthassuk annak a szükségességét, hogy végre egyszer ezek a kérdések tisztáztassanak abban a formában, melyik pártnak az iránya az, amelyiket a magyarságnak követnie kell. A széttagoltság, az energiának a testvérharcban való elfecsérelése valóságos bűn, akkor, amikor igazán nagy lehetőségek állanak előttünk igazi politikai munkára.

Távol áll tőlünk a régi politikai iskolát támadni, vagy lekicsinyelni, távol áll tőlünk Szüllő politikai készségét kétségbe vonni, meg kell azonban állapítanunk, hogy a korlátolt és általános választói jog alapján választott parlamentek összetétele, politikai módszerei között óriási különbségek vannak. Különösen áll ez a régi magyar és a mostani parlamentekre. A budapesti régi parlament csaknem kizárólag közjogi politikai kérdéseket ismert, a mai parlamentek számtalan nehéz socialis és gazdasági, világnézeti problémával küzdenek. A háborús osztrák parlament sokkal inkább áll közelebb a mai prágai parlamenthez. Nem lehet tehát ugyanazt a sablont húzni a mai politikai munkára, mint a régire, különösen nem akkor, amikor a régi budapesti képviselőházban mi az uralkodó nemzethez, itt pedig az uráliakhoz tartozunk. A régi magyar politika systémájával nem lehet és nem érdemes a prágai parlamentben semmiféle aktivitásra vállalkozni, ezzel a systémával egyszerűen félreállok és várom a jó szerencsét, közben azonban zavartalanul folyik a magyar nép kulturális és gazdasági elszegényedése.

A kereszténysocialista párt felfogása szerint 6 ember vagy 10 ember semmit nem tud a parlamentben tenni, szövetséget kötni pedig nem lehet, mert ezzel szabad kezünket veszélyeztetjük. Mi ezzel szemben nemcsak mondjuk, de meg is mutatjuk, hogy lehet cselekedni

124