Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
75 Pozsony, 1944. május 23. Kuhl Lajos pozsonyi magyar követ jelentése a Sáros-Zempléni hadizónában az ott élő magyarok ellen foganatosított biztonsági intézkedések kapcsán. A jelentéshez mellékelve van Esterházy János Alexander Mach belügyminiszterhez ugyanebben az ügyben intézett levele. Bratislava, 23. mája 1944 Správa maďarského vyslanca v Bratislave Lajosa Kuhla o bezpečnostných opatreniach vyvodených proti Maďarom žijúcim vo vojnovej oblasti Šariš - Zemplín. K správe je priložený list napísaný Jánosom Esterházym ministrovi vnútra Alexandrovi Machoví v rovnakej veci. Bratislava, 23 May 1944 Report of the Hungarian Ambassador to Bratislava Lajos Kuhl on the security measures taken agains the Hungarians living in the war zone of Sáros-Zemplén/Šariš Zemplín. The letter of János Esterházy to interior minister Alexander Mach written in the same issue was also attached to the report. Magyar Királyi Követség, Pozsony Másolat Pozsony, 1944. május 23. 94/pol.-1944 Tárgy: A Sáros-zempléni hadizónában élő magyar kisebbség helyzete 1 melléklet Amint azt Nagyméltóságodnak egyidejűleg más úton röviden jelentettem, ma délelőtt felkerestem Mračna követet, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjét, s Nagyméltóságod utasítására hivatkozva erélyes tiltakozást jelentettem be nála a hadizónává nyilvánított Sáros és Zemplén vármegyék területén élő magyar kisebbség ellen alsófokú hatósági részről alkalmazott, sértően megkülönböztető eljárás miatt. Felhoztam neki, hogy amikor az első hírt olvastam az említett terület hadizónává nyilvánításáról, ahol fegyver- és rádióelkobzások lesznek, a múlt tapasztalatai alapján önkéntelenül is mindjárt arra gondoltam, hogy egyes járási főnökök természetszerűleg a magyar kisebbség tagjait fogják, mint megbízhatatlan elemeket, ily elkobzási célokra elsősorban kiszemelni. Felhívtam Mračna követ figyelmét arra, hogy nálunk is van hadizóna, s tudomásom szerint az ott élő szlovák kisebbségnek eddig nem volt oka, igazságtalan vagy méltánytalan fegyver- vagy rádióelkobzás miatt, panaszkodnia. Ha azonban a sárosi és zempléni magyarság sérelmei nem orvosoltatnak, úgy Magyarországon is könnyen megváltozhatik a helyzet a hadizónában. Azt, hogy egyes szlovák hatóságok miként értelmezik a fegyver- és rádióbeszolgáltatási kötelezettséget, Esterházy János gróf személyesen állapította megf. hó 21-én tett eperjesi útja alkalmával, ahonnan visszatérve, f. hó 22-én a magyar fordításban mellékelt levelet intézte Mach belügyminiszterhez. 233
