Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
1 prľl. Prezídiu župného úradu šarišsko-zemplínskej župy v Prešove. Na láskavú vedomosť. Na stráž! Vládny radca a policajný riaditeľ: Méltóságos gróf Esterházy János képviselő úrnak Eperjes. Pártelnök Úr! Két esztendő telt el azóta, hogy Csehszlovákia összeomlása után az önálló szlovák állam megalakult. Ez a két esztendő világpolitikai eseményekben oly jelentős volt, az európai életközösségben oly döntő fontosságú eseményeket eredményezett, hogy nekünk, szlovenszkói magyar népcsoportnak kötelességünk ezt a fejlődést figyelembe venni és belőle saját érdekünkben a következtetéseket levonni. Messze vezetne részletesen foglalkozni a két év történetével. Ami számunkra fontos, az az, hogy az európai életet és jövőt irányító nagyhatalmaknak: Németországnak és Olaszországnak a nyugati demokráciák elleni küzdelmében a tengelyhatalmak diadalról diadalra haladtak, úgy, hogy máma már alig lehet kétséges, hogy kivívják a végső győzelmet, melynek természetes következményeként véglegesen eldöntik Európa jövendő életformáját: a nemzetiszocialista elveken felépülő új életközösséget. A tengelyhatalmak katonai sikerei mellett, melyeknek következtében egynéhány állam a nemzeti-szocialista államblokkhoz kapcsolódott (Csehország, Belgium, Norvégia stb.) párhuzamosan egy másik fejlődési folyamat észlelhető, mely a hadviselő hatalmaktól többé-kevésbé függetlenül ugyanilyen nemzeti jobban mondva faji és szocialista irányban mozgat egyes nemzeteket és népcsoportokat. Alapjában véve nemzeti-szocialista vagy legalábbis rokon eszmékre épült rendszer alakult ki Szlovákiában, újabban Romániában, míg Franciaországban, Jugoszláviában és Magyarországon egyre erősbödik ez az irányzat. Hogy Spanyolország már régen áttért ezekre az eszmékre, azt talán felesleges is említeni. Összefoglalva: ma ott tartunk, hogy Európa, számba nem jövő kivétellel, a nemzetiszocialista eszméket vallja, mely tény úgy politikailag, mint kulturális, társadalmi és gazdasági következményeiben alapjában változtatja meg ennek a földrésznek életét és szükségképen revízió elé állítja az európai életközösség úgy egyéni, mint közületi beállítódásait. Minket, szlovákiai magyarokat elsősorban a magyarság itteni sorsa érdekel. Ennek a sorsnak érdekeit a szlovenszkói magyar párt képviseli, így hát jövőnk szempontjából ennek a pártnak életfeltételeit, életlehetőségeit és célkitűzéseit kell vizsgálnunk. Ha összegezzük azokat az eredményeket, melyeket pártunk két év alatt elért, úgy sajnos be kell ismernünk, hogy vajmi kevés az a siker, amit elkönyvelhetünk. Tudjuk nagyon jól, hogy ennek a sikertelenségnek oka nem személyes kérdésekben keresendő. Úgy a vezetőség, mint a mögötte álló tömeg minden akarása, igyekezete szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött - és két év után még mindig ott tartunk, hogy pártunknak még a hivatalos regisztrálást sem adták meg. Még ma is ott tartunk, hogy a párthoz való tartozás a kisembernek nem hogy előnyt, de veszélyt jelent, hogy az a tény, hogy valaki magyarnak 150
