Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

hogy amit Szentmiklósi Szabó György magyar királyi követ úr megbízó levele átadásakor Tiso köztársasági elnök úrnak mondott, és építek arra a válaszra, amelyet erre a beszédre a köztársasági elnök úr szíves volt adni. Hiszem, hogy el fog jönni az ideje annak, hogy épít­hetünk itt Magyar Házakat. Se többet, se kevesebbet nem mondtam. Ezért vállalom teljes egészében a felelősséget, mert semmiképpen sem sértettem meg ezzel Szlovákia bármi­lyen érdekét. (Vrava.) Megvallom azt is, hogy gyakran jártam a magyar miniszterelnöknél és a magyar kül­ügyminiszternél 1939 folyamán, mert sürgettem a gazdasági tárgyalások megindítását. (Hlas: My nehovoríme, že je to grajciarová komédia, ako vaši páni hovorili Jurigovi!) Ezért is teljes mértékben vállalom a felelősséget. Nem csinálok titkot ugyanis abból, hogy elgondo­lásom az volt, hogy a gazdasági tárgyalások és megegyezés után olyan atmoszféra kelet­kezhetik, mely lehetővé fogja tenni a kulturális és egyéb közeledést is, aminek elsősorban mi éreztük volna hasznát. Megvallom azt is őszintén, hogy mindezen elgondolásaim (hluk) ha nem is szenvedtek teljesen hajótörést, mégis háttérbe szorultak. Bizonyos fokig kedve­met vesztettem azért is, mert egyrészt egyes szlovák tényezőknek megnyilatkozásai Magyarországról, másrészt olyan tünetek, amelyeket különösen a legutóbbi időkben szlo­vák részről tapasztalunk az itteni magyarsággal szemben, mélyen elszomorítottak. Méltóztassanak megengedni, hogy rámutassak egyre. (Vrava.) A szlovák sajtó szüntele­nül olyan tendenciózus beállítottságú cikkeket közöl Magyarországról, amelyek nem lehet­nek nekünk közömbösek. Magyarország kétkulacsos politikájáról írnak. Szeretnék rábizo­nyítani Magyarországra, hogy ott németellenes irányzat uralkodik és ezzel kapcsolatban ki akarják domborítani azt, hogy a 90 milliós Németországnak talán egyetlen megbízható fegyvertársa Szlovákia. (Hluk.) A magyar-német barátság régebb keletű és gyökerei mélyebbre nyúlnak, mintsem hogy ilyen erőltetett, súlytalan cikkek Magyarország és Németország között a viszonyt megronthatnák. Mégis bennünket, szlovákiai magyarokat nyilvánvaló tendenciájukkal kellemetlenül érintenek, még ha az ilyen cikkeket Magyarországon talán komolyan nem is veszik. Leégett egy malom Győrött. A szlovák sajtó sietve ír szabotázsról és szeretné világgá kürtölni, hogy ez a munka az angol Secret Service munkája. Kicsiség az egész, szóra alig érdemes, de hogy esnék a Szlovákságnak az, ha Magyarországon a most Pozsonyban egy hét óta tapasztalható telefonzavart szabotázsnak minősítenék. (Veselosť.) Azonkívül mind gyakrabban észlelhetők, és ezt már komoly aggo­dalommal figyelem, magyarellenes kilengések és ezek Szlovákia különböző városaiban megismétlődnek. Április 21-én Nagymihályon kvalifikálhatatlan módon támadták a magyarokat. Április 22-én Pozsonyban tüntettek a magyarok ellen. Április 24-én Nyitrán fejszékkel távolították el a magyar feliratú táblákat. Április 27-én Késmárkon tüntettek a magyarok ellen; május 1- jén Lőcsén és ugyancsak Nyitrán. Igen tisztelt Képviselőház! (Hluk, vrava.) Méltóztassanak bárkit megkérdezni, rászolgált-e az itteni magyarság arra. Kérdem, nem teljesíti-e a magyarság derekasan kötelességét az állammal szemben, de kérdem továbbá azt is (hlas: Keď sú v Levoči, môžu byť aj v Detve! Poslanec Esterházy: Prosím Vás pekne, však to nemôžete hovoriť, že v Levoči alebo v Kežmarku nie sú Maďari. To už bárjako nie, však sú tam. Hluk. Podpredseda Dr. Mederiy zvoní: Prosím ticho!), hogy hol és mikor tett valami olyat, amivel a belső rendet veszélyeztette volna. Pártgyűléseket nem tartunk, összejöveteleket csak igen ritkán rendezünk és akkor is teljesen politikamentes kulturális előadásokon, vagy szociális és jótékony rendezéseken gyűlünk egybe. Mindenhonnan sze­130

Next

/
Oldalképek
Tartalom