Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Az a bánásmód, amelyben a városházán a magyar tisztviselők részesülnek, a magyar nyelv mellőzése minden vonalon, magyar munkásoknak minden felmondás vagy végkielégítés nélkül hosszú, kifogástalan szolgálat után máról holnapra való elbocsátása mind olyan intézkedések, amelyeket megtudnék érteni, ha esetleg egy cezaromán iától elvakult istentagadótól erednének, de nem tudok megérteni, ha papi talár fedi azt, aki akként rendelkezik. Az Isten szolgája akármilyen hivatalt töltsön is be, elsősorban Isten szolgája marad! A pozsonyi városházán az állam reputációja érdekében is mielőbb rendet kell teremteni, ami nemcsak abban áll, hogy a mi egyenjogúságunknak minden téren érvényt kell szerezni, hanem a legteljesebb mértékben jóvá kell tenni mindazt, amit az egyenjogúság sérelmére a magyar népcsoport összességének és egyeseknek kárára elkövettek. Tárgyilagos iparkodtam lenni mindezek előadásában. Nem vetem fel a kérdést, diszkriminációból erednek-e ezek a sérelmek vagy nem. Mélységesen fájlalom azonban, hogy a ma itt velünk, magyarokkal országszerte tapasztalható bánásmód azt a hitet látszik igazolni, hogy aki bántja a magyart, azt nem érheti semmilyen megtorlás, sőt ellenkezőleg az dicsérendő és jutalmazandó cselekményt követ el. Most, hogy sok aktuális vajúdó kérdés rendezéséről folyik a magyar és szlovák delegációk között a tárgyalás és az azokon kialakult kedvező légkör remélni engedi a mindkét felet kielégítő megoldást, fokozottan kívánatos, hogy sem a hatóságok, sem magánosok részéről ne történjék semmi olyan, ami megzavarhatná ezt a hangulatot. Arra kérem az igen tisztelt kormány minden tagját, intézkedjenek ilyen irányban, és különösen azt akadályozzák meg, hogy helyrehozhatatlan következményekkel járó intézkedések történjenek. Elsősorban az állampolgársági kérdésre gondolok. Értesülésem szerint a visszacsatolt területre illetőségűektől állandóan vonják meg a munkaengedélyt és állandóak a kiutasítások, holott a reményem szerint legközelebb tető alá kerülő állampolgársági egyezmény más irányú megoldást fog hozni. A munkaengedélyek, kiutasítások kérdésében függesszék fel tehát egyelőre a határozathozatalt és ne tegyenek elhamarkodott intézkedéssel szerencsétlenül és földönfutóvá száz meg száz magyart. Ez valóban szerény kérés! Befejezésül pedig mint olyan magyar, aki éppúgy keresztény nemzeti alapon állok, mint a szlovák kormány és annak programja, az Úristenhez fordulok: Ember tervez, de nem az ember végez, akármilyen nagy is legyen a hatalma. Ez mindég csak végez, mint minden, ami az ember földi létével összefügg. Sorsunk az Úristen kezében van! Elsősorban tőle kérem tehát az itteni magyarok sorsának jobbra fordulását, aminek eléréséig az eddigi önfegyelemmel, béketűréssel és kitartással vállaljuk a ránk háruló küzdelmeket Azért vállaljuk így, mert nekünk éppúgy, mint minden európai magyarnak nemcsak magyar nemzeti, de európai is a hivatásunk. Ennek tudata segít át a rosszindulatú emberi mesterkedések akadályain és erősíti meg abban az örök hitünkben, hogy mindenkor megálljuk helyünket ott, ahová az Úristen akarata helyezett. Magyar nyelvű gépirat Strojopis v maďarčine Typescript in Hungarian Spoločná Česko-Slovenská digitálna parlamentná knižnica. Snem Slovenskej republiky. I. 1939-1945. Tesnopisecká správa o 16. zasadnutí snemu Slovenskej republiky dňa 28. novembra 1939. Str. 47-55. 120
