Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)

sem. Végül pedig Fábry István elmondása szerint a „magyar nacionalisták” (Fábry itt konk­rétan Balogh-Dénes Árpádot nevezte meg) befolyása alá került Kugler János körül alakult ki „frakciós társaság”, amely értekezletet is összehívott, hogy felállítsa a magyarok egyenjo­gúsítására vonatkozó követeléseit.287 A Csemadok vezetésén belüli ellentétek előzményeit Füredi főkonzul egyik későbbi, 1953. január 19-én kelt jelentése Lőrincz Gyulára hivatkozva az egyesület megalakulásá­nak körülményeire és tisztségviselőinek kiválasztására vezette vissza. Lőrincz szerint a Csemadok alakuló közgyűlése előtt Balogh-Dénes irányításával egy akció folyt azzal a cél­lal, hogy az egyesület elnöke Major István, főtitkára pedig Balogh-Dénes legyen. Ezt állító­lag Kugler János és mások is támogatták. A közgyűlés előtti napon Lőrincz, Major és Fábry István a pozsonyi pártközpontban felkeresték Viliam Široký pártelnököt, akivel közölték, hogy kit kívánnak megválasztani elnöknek és főtitkárnak. Široký ezt helytelenítette, mond­ván hogy Major mint reszlovakizált nem lehet a Csemadok elnöke, azonkívül a múltban poli­tikai tevékenységet fejtett ki, a Csemadok viszont kultúregyesület lesz. Balogh-Dénes nem volt párttag, ráadásul Široký rossz véleménnyel is volt róla, ezért Lőrincznek kellett az elnö­ki, Fellegi Istvánnak pedig a főtitkári tisztséget elvállalnia.288 Nem kevésbé érdekesek a pozsonyi főkonzulátusnak a Csemadok esetleges felszámo­lásának veszélyére figyelmeztető jelentései. Füredi József főkonzul már 1951 márciusában utalt arra a - Matica slovenská felszámolása kapcsán elterjedt - rémhírre, hogy a Csemadokot be fogják olvasztani az efsz-ekbe, esetleg a községi kultúrházakra.289 Két évvel később, 1953 júniusában Lőrincz Gyulára hivatkozva arról a pártvezetésben eluralkodott véleményről tájékoztatott, hogy miután a magyarok képviselve lesznek a pártban, a tömeg­szervezetekben és az állami apparátusban, „a Csemadok mindinkább szükségtelenné fog válni”.290 Végül pedig 1954 folyamán két jelentésébe is belefoglalta azt az értesülését, miszerint komolyan foglalkoznak a Csemadok kerületi járási és helyi szervezeteinek beol­vasztásával a népművelési szervekbe, s csak a Csemadok-központot hagynák meg átme­netileg.291 A hatalomnak a Csemadok felszámolására irányuló szándékát egyéb források hiányá­ban nem áll módunkban sem cáfolni, sem megerősíteni. Az mindenesetre tény, hogy az egyesületnek nem csak a megszüntetésére nem került sor, hanem ellenkezőleg: a Csemadok néhány éven belül a magyarlakta régió legnépesebb, legbefolyásosabb és meg­kerülhetetlen társadalmi szervezetévé vált. A magyar iskolahálózat kiépülése Az 1950-es év és a burzsoá nacionalizmussal vádolt szlovák politikusok, köztük Ladislav Novomeský iskolaügyi megbízott félreállítása hozta meg az áttörést a magyar nyelvű isko­lahálózat kiépítése terén is. A szlovák iskolák melletti magyar tagozatoknak - korábban egyébként éppen a pártvezetés által szorgalmazott létrehozását - elhibázottnak minősítet­287 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d„ 002249/1952. A CSEMADOK vezetőségében lévő ellentétek. 288 MÓL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d. CSEMADOK-kal kapcsolatos értesülések. 289 MOL, PF-TÜK, 24. d., 64/biz.l951-pol. Csemadok működéséről összefoglaló jelentés kérése. 290 MÓL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 001411/1953. Lőrincz elvtárs közlései. 291 MÓL, PF-TÜK, 26. d., 36/7/titk.l954. Magyar irodalmi est Pozsonyban; uo. 5. d., 6/3/szig.titk.1954.1. CSE­MADOK-kal kapcsolatos ügyek. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom