Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
A Boldoczki követ által a Matesz bemutatója kapcsán említett csehszlovák törekvés, hogy a kétoldalú kulturális kapcsolatokból kihagyják a szlovákiai magyarságot, egyéb alkalmakkor is megmutatkozott. Ennek veszélyére már Bolgár követ is felfigyelt, aki a magyar-csehszlovák kulturális kapcsolatokkal foglalkozó 1948. december 2-i jelentésében arra figyelmeztetett, hogy csehszlovák részről mindössze a két ország közötti kulturális kapcsolatok kiépítésével számolnak, „kihagyván a magyar szempontból természetesen figyelmen kívül nem hagyható csehszlovákiai magyarságot”.342 343 Amint azt már korábban részleteztük, ugyanezen csehszlovák törekvés eredményeként maradtak ki a kisebbségek kulturális igényeinek támogatására vonatkozó kitételek a két ország közötti kulturális egyezményből is. A diplomáciai jelentések gyakran megfogalmazott észrevétele volt az is, hogy csehszlovák részről nem veszik jó néven magyarországi vendégek részvételét, s főleg felszólalását a magyar vonatkozású kulturális rendezvényeken. Urbán Ernőnek a Matesz megnyitóján való részvételének lehetetlenné tételéhez hasonló eset fordult elő például az 1949. július 31-i pozsonyi Petőfi-ünnépségén, amelyen csak az utolsó pillanatban engedték felszólalni a Magyar írószövetség képviseletében megjelent Illés Bélát.344 Az előbbiekkel szorosan összefüggő jelenség volt a magyar vonatkozású rendezvények elhallgatása, ill. nem kellő propagálása a szlovák sajtóban. Erre hívta fel a figyelmet többek között Vándor konzul 1950 májusában a magyar kormány által a Csemadoknak ajándékozott nyolcezer kötetes könyvadomány átadása, valamint Füredi főkonzul 1952 májusában a Csemadok III. országos közgyűlése vonatkozásában, de ugyanerre figyelmeztetett a Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából megrendezett 1954. május 30-i komáromi csehszlovák-magyar kulturális találkozóról készített jelentésében Horváth Imre nagykövet is.345 Több alkalommal felfigyeltek végül a jelentéstévők arra a jelenségre, hogy a szlovák politikai vezetők a magyar kulturális rendezvényeken nem szívesen vesznek részt, vagy egyenesen kerülik azokat. Füredi főkonzulnak az 1954. április 8-i pozsonyi magyar irodalmi est kapcsán tűnt föl, hogy arra egyetlen vezető szlovák politikus sem jött el, s csupán négy megbízottnak a felesége jelent meg rajta. Léderer Frigyes prágai ideiglenes ügyvivő az - egyébként csupán a nagykövetség szóbeli intervenciója után megrendezett - 1954. október 19-i hybbei Balassi-ünepséggel összefüggésben fogalmazta meg azt az észrevételét, hogy „a szlovákiai magyar rendezvényeket a hivatalos körök igyekeznek kerülni”, Mányik főkonzul pedig az 1955. február 26-i kassai Ady-esten hiányolta a szlovák funkcionáriusok részvételét.346 Magyar darabok szlovák bírálata 1953-tól kezdődően, amint arról már a Csemadok IV. országos közgyűlésének előkészületeit ismertetve szóltunk, a szlovák politikai vezetés frazeológiájában kiemelt helyet kapott 342 Az Ifjú Szivek történetére lásd Csanaky Eleonóra: Az Ifjú Szivek 50 éve. Pozsony, AB-ART, 2005. 343 MOL, PN-TÜK, 35. d., 384/biz-1948. Magyar-csehszlovák kulturális kapcsolatok. 344 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d„ 7896/1949. Petőfi-ünnepségek Szlovákiában. 345 MÓL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 55. d., 021766/1950. Könyvek küldése a Csemadok részére; uo., 54. d., 001155/1952. CSEMADOK-közgyűlésről Fábry elv. közlései; MÓL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 36. d., 04580/3-1954. Jókai-évfordulók megünneplése. 346 MOL, PF-TÜK, 26. d., 36/7/titk.l954. Magyar irodalmi est Pozsonyban; uo., 26. d., 78/3/titk.l954. Balassiünnepség Hybbén; uo., 7. d., 44/szig.titk.-1955. Ady-est Kassán. 83
