Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)

A második világháború utáni csehszlovákiai magyar színjátszás - Tóth László szavaival élve - a klinikai halál állapotából éledt újjá. A magyar közösség nem csak színészeit veszítette el, akik jelentős része az ország elhagyására kényszerült, hanem színházlátogató népességének nagy részét is, mivel a kitelepítések elsősorban középosztályát: városi polgárságát, értelmiségét sújtották.323 Első magyar színtársulatként az Állami Faluszínház magyar tagozata jött létre 1950. augusztus 1-én. A formálisan hivatásos társulatként működő, azonban inkább műkedvelő jellegűnek minősíthető magyar tagozat bemutatkozó előadására - Jozef Gregor Tajovský Ha asszonyé a gyeplő című vígjátékénak színrevitelével - 1950. szeptember 30-án került sor Pozsonyban, a pozsonyligetfalui művelődési otthonban.324

A magyar színtársulat létéről a magyar Külügyminisztérium Füredi József főkonzul 1950. november 29-i jelentéséből szerzett tudomást, aki miután megnézte a társulat egyik előadását, meglehetősen elmarasztaló hangú jelentésben számolt be a látottakról, majd a Külügyminisztérium érdeklődésére 1951 januárjában visszatért a színtársulat kérdésére. A főkonzul ugyanakkor nem a társulat által előadott darabok művészi színvonalát, hanem azok nem eléggé „vonalas” voltát bírálta. Véleménye szerint a Tajovský-vígjáték a klérus befolyását erősíti, a másik bemutatott darab, a Kecsketej című vígjáték pedig a kulákokat népszerűsíti, ezért „egyik darab sem alkalmas arra, hogy nevelje a közönséget”.325 A Faluszínház magyar tagozata a diplomáciai jelentésekben a későbbiekben meglehetősen ritkán szerepelt, ha mégis, akkor is jobbára csupán említés szintjén, megítélése azonban a kezdeti elmarasztaló értékeléshez képest árnyaltabbá vált.326

Jóval nagyobb teret kapott ezzel szemben mind a követség, mind a főkonzulátus jelentéseiben az immár valóban hivatásos jellegű színház, a hivatalosan 1952. október 1-én megalakult komáromi Magyar Területi Színház, a Matesz.327 A társulat szervezéséről Füredi főkonzul első ízben 1952 júliusában tájékoztatta Budapestet. Jelentése szerint a színház székhelyévé a raktárnak használt egykori zsinagógát jelölték ki. Igazgatójává a Csemadok Nagy Jenőt, a pozsonyi rádió magyar osztályának vezetőjét javasolta, ő azonban a tisztséget anyagi okok miatt nem szívesen vállalná, ráadásul a rádiótól sem akarják őt elengedni.328

A színház, amely végül az egykori Katolikus Legényegylet épületében kapott helyet, igazgatójává pedig Fellegi Istvánt, a Csemadok volt főtitkárát nevezték ki, első bemutatóját 1953. január 31-én tartotta Urbán Ernő Tűzkeresztség című drámájának színrevitelével.329 A nyitó előadásra Urbán Ernőt is várták, az ő beutazási kérelmét azonban a csehszlovák hatóságok az idő rövidségére hivatkozva visszautasították. Ennek oka Boldoczki János prá-323 Tóth László: A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918-1998. In Tóth László (szerk.) - Filep Tamás Gusztáv (társszerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. III. Budapest, Ister, 1999, 192. p.

324 A Faluszínház magyar tagozatára bővebben lásd uo. 194-197. p.

325 MOL, PF-TÜK, 24. d., 564/biz.l950-táj. Magyar nyelvű színielőadás a Matador gyárban; uo. 594/biz.l950- pol. Magyar nyelvű színtársulat.

326 Mányik főkonzul 1955 szeptemberében például úgy fogalmazott, hogy „az együttes úttörő munkát végzett a szlovákiai magyarság nevelése terén". (MÓL, PF-TÜK, 7. d., 140/szig.titk.l955. „Aranyember” a komáromi Magyar Területi Színház műsorán)

327 A Magyar Területi Színház történetére lásd Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. 1945-től napjainkig. Dunaszerdahely. Lilium Aurum, 1998.

328 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 08768/1952. CSEMADOK-kal kapcsolatos közlések.

329 A bemutatóról Füredi főkonzul február 4-én kelt jelentésében számolt be: MÓL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 36. d., 02634/1953. Komáromi Magyar Területi Színház megnyitása.

80