Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)

a Megbízottak Testületé elnöke 1955 júliusában Sztankó Pál követségi titkár előtt azzal indokolta megnyitásuk elutasítását, hogy a „mozgalom osztályidegen, kispolgári elemektől indult ki”, ráadásul mivel a két városban nincsenek magyar munkástömegek, az iskolákat csak az osztályidegen elemek gyermekei látogatnák. A Strechajjal folytatott beszélgetésé­ből a követségi titkár azt a következtetést vonta le, hogy „világos, hogy semmi szín alatt nem akarnak" magyar tizenegyéves középiskolát sem Pozsonyban, sem Kassán.303 A két városban ilyen előzményeket követően egyaránt 1956 őszén nyílhattak meg a magyar tan­nyelvű tizenegyéves középiskolák, miután 1956 júniusában végre a legfelsőbb szlovák pártvezetés is beleegyezett a megindításukba.304 Horváth Imre prágai követ jelentései 1953-1954 folyamán több alkalommal felhívták a figyelmet arra a tényre is, hogy a magyar gyermekek jelentős része - noha arra már lehe­tőségük volna - továbbra sem jár magyar iskolába. Ennek okait a követ részben a magyar szülők félelmére, részben a gyorstalpalókon kiképzett magyar pedagógusok nem megfele­lő felkészültségére és a magyar iskoláknak a szlovákokénál ebből adódó alacsonyabb szín­vonalára, részben pedig a magyar főiskola hiányára és a tizenegyéves iskolák nem kielégí­tő számára vezette vissza, de bírálta az Új Szónak és a Csemadok vezetőinek a hozzáállá­sát, illetve negatív példáját is. Véleménye szerint az Új Szó „kerüli a magyar iskolák témá­ját, főleg Pozsonnyal és Kassával kapcsolatban”, sokakat pedig azt tart vissza gyermekeik magyar iskolába íratásától, hogy a Csemadok több vezetőjének gyermeke sem jár magyar iskolába. A követ szerint az egyik magyar szülő meg is jegyezte: „a Csemadok-vezetők abból élnek, hogy magyarok, de nem érzik magukat magyaroknak”.305 Amint arra Horváth követ is utalt, a kisebbségi magyar oktatásügy hiányosságai közé tarto­zott, hogy a magyar középiskolát végzett diákok számára nem nyílt lehetőség felsőfokú tanul­mányaik anyanyelvükön való folytatására. Ennek lehetővé tétele elől a szlovák politikai vezetés mereven elzárkózott. A székelyföldi magyarság számára autonómiát biztosító új román alkot­mány kapcsán Július Ďuriš, a Megbízottak Testületének elnöke 1952 októberében nyíltan kije­lentette az őt meglátogató Boldoczki követ és Füredi főkonzul előtt, hogy arról „szó sem lehet”, hogy Szlovákiában önálló egyetemet állítsanak fel „párszázezer” magyar részére.306 Füredi főkonzul az 1953-as évről készült összefoglaló jelentésében ezzel szemben - igaz, a konkrétumok részletezése nélkül - már azt az értesülését közölte a Külügyminisztériummal, hogy az illetékes szervek állítólag foglalkoznak a kérdéssel, s a következő iskolaévben bizto­sítva lesz a párhuzamos magyar nyelvű felsőfokú oktatás.307 A főkonzul által jelzett szándék­ról, hacsak nem a pedagógusképzésre utalt, nincs tudomásunk. Magyar nyelvű felsőfokú tanulmányok folytatására a pártállami évek alatt mindvégig csupán a pedagógusképzésben volt lehetőség: az ötvenes években a pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskola, a hatvanas évektől kezdődően pedig a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatán.308 303 MOL, PN-TÜK, 12. d., 357/szig.titk/1955. Strechaj elvtársnál látogatás. 304 A pozsonyi és kassai magyar tizenegyéves iskolákra lásd Popély Árpád (szerk.): i. m. 389-394., 403-407. p.; Gabzdilová, Soňa: Školy s maďarským vyučovacím jazykom... i. m. 19. p. 305 MOL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 33. d., 011949/1953. Pozsonyi magyar iskolák kérdése; uo., 28. d., 05635/1954. Szlovákiai magyar iskolák kérdése. 306 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 001898/1952. Beszélgetés Ďuriš és Kugler elv. a magyar nemzeti­ségi kérdésekről. 307 MOL, PF-TÜK, 5. d., ll/szig.titk.1954. Év végi összefoglaló az 1953. évről. 308 A magyar nyelvű pedagógusképzésre lásd László Béla: A (cseh)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után. In Tóth László (szerk.) - Filep Tamás Gusztáv (társszerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. II. Budapest, Ister, 1998, 150-164. p. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom