Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
a Megbízottak Testületé elnöke 1955 júliusában Sztankó Pál követségi titkár előtt azzal indokolta megnyitásuk elutasítását, hogy a „mozgalom osztályidegen, kispolgári elemektől indult ki”, ráadásul mivel a két városban nincsenek magyar munkástömegek, az iskolákat csak az osztályidegen elemek gyermekei látogatnák. A Strechajjal folytatott beszélgetéséből a követségi titkár azt a következtetést vonta le, hogy „világos, hogy semmi szín alatt nem akarnak" magyar tizenegyéves középiskolát sem Pozsonyban, sem Kassán.303 A két városban ilyen előzményeket követően egyaránt 1956 őszén nyílhattak meg a magyar tannyelvű tizenegyéves középiskolák, miután 1956 júniusában végre a legfelsőbb szlovák pártvezetés is beleegyezett a megindításukba.304 Horváth Imre prágai követ jelentései 1953-1954 folyamán több alkalommal felhívták a figyelmet arra a tényre is, hogy a magyar gyermekek jelentős része - noha arra már lehetőségük volna - továbbra sem jár magyar iskolába. Ennek okait a követ részben a magyar szülők félelmére, részben a gyorstalpalókon kiképzett magyar pedagógusok nem megfelelő felkészültségére és a magyar iskoláknak a szlovákokénál ebből adódó alacsonyabb színvonalára, részben pedig a magyar főiskola hiányára és a tizenegyéves iskolák nem kielégítő számára vezette vissza, de bírálta az Új Szónak és a Csemadok vezetőinek a hozzáállását, illetve negatív példáját is. Véleménye szerint az Új Szó „kerüli a magyar iskolák témáját, főleg Pozsonnyal és Kassával kapcsolatban”, sokakat pedig azt tart vissza gyermekeik magyar iskolába íratásától, hogy a Csemadok több vezetőjének gyermeke sem jár magyar iskolába. A követ szerint az egyik magyar szülő meg is jegyezte: „a Csemadok-vezetők abból élnek, hogy magyarok, de nem érzik magukat magyaroknak”.305 Amint arra Horváth követ is utalt, a kisebbségi magyar oktatásügy hiányosságai közé tartozott, hogy a magyar középiskolát végzett diákok számára nem nyílt lehetőség felsőfokú tanulmányaik anyanyelvükön való folytatására. Ennek lehetővé tétele elől a szlovák politikai vezetés mereven elzárkózott. A székelyföldi magyarság számára autonómiát biztosító új román alkotmány kapcsán Július Ďuriš, a Megbízottak Testületének elnöke 1952 októberében nyíltan kijelentette az őt meglátogató Boldoczki követ és Füredi főkonzul előtt, hogy arról „szó sem lehet”, hogy Szlovákiában önálló egyetemet állítsanak fel „párszázezer” magyar részére.306 Füredi főkonzul az 1953-as évről készült összefoglaló jelentésében ezzel szemben - igaz, a konkrétumok részletezése nélkül - már azt az értesülését közölte a Külügyminisztériummal, hogy az illetékes szervek állítólag foglalkoznak a kérdéssel, s a következő iskolaévben biztosítva lesz a párhuzamos magyar nyelvű felsőfokú oktatás.307 A főkonzul által jelzett szándékról, hacsak nem a pedagógusképzésre utalt, nincs tudomásunk. Magyar nyelvű felsőfokú tanulmányok folytatására a pártállami évek alatt mindvégig csupán a pedagógusképzésben volt lehetőség: az ötvenes években a pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskola, a hatvanas évektől kezdődően pedig a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatán.308 303 MOL, PN-TÜK, 12. d., 357/szig.titk/1955. Strechaj elvtársnál látogatás. 304 A pozsonyi és kassai magyar tizenegyéves iskolákra lásd Popély Árpád (szerk.): i. m. 389-394., 403-407. p.; Gabzdilová, Soňa: Školy s maďarským vyučovacím jazykom... i. m. 19. p. 305 MOL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 33. d., 011949/1953. Pozsonyi magyar iskolák kérdése; uo., 28. d., 05635/1954. Szlovákiai magyar iskolák kérdése. 306 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 001898/1952. Beszélgetés Ďuriš és Kugler elv. a magyar nemzetiségi kérdésekről. 307 MOL, PF-TÜK, 5. d., ll/szig.titk.1954. Év végi összefoglaló az 1953. évről. 308 A magyar nyelvű pedagógusképzésre lásd László Béla: A (cseh)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után. In Tóth László (szerk.) - Filep Tamás Gusztáv (társszerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. II. Budapest, Ister, 1998, 150-164. p. 76
