Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
A magyar tankönyvek kiadása csupán 1950-ben vett nagyobb lendületet, az első magyar nyelvű elemi iskolai tankönyv megjelenéséről azonban 1949 koranyarán már mind a követség, mind pedig a főkonzulátus beszámolt. Vándor konzul már idézett június 10-i jelentése még csak konstatálta a tankönyv megjelenésének tényét, Bolgár követ azonban amellett, hogy felterjesztette a Külügyminisztériumba annak egy példányát, július 9-i jelentésében röviden értékelte is azt. Meglehetősen elmarasztaló véleménye szerint az ábécéskönyv legnagyobb hibája, hogy „nem gyökerezik a valóságban", vagyis nem utal arra, hogy Szlovákiában élő magyar gyermekek számára készült, gyökértelen „a szocializmust építő új társadalomhoz való viszonyában”, de szóvá tette a követ a könyv szerzőjének személyét is,205 amire magyar részről a későbbiekben is előszeretettel hivatkoztak Ladislav Novomeský iskolaügyi megbízott burzsoá nacionalista elhajlásának bizonyítására.206 A magyar pedagógusok hiányát a szlovák iskolaügyi szervek átképző tanfolyamokkal igyekeztek pótolni. Az első tanfolyam 1949. október 19-én nyílt megTrencsénteplicen 360 leendő magyar tanító részvételével. Az eseményről beszámoló pozsonyi konzul szerint az Iskolaügyi Megbízotti Hivatalban ezzel párhuzamosan több mint 300 olyan magyar tanító kérvénye feküdt, akik alkalmazását - annak ellenére, hogy Bašťovanský szlovák pártfőtitkár április 12-i beszélgetésük során kijelentette, hogy a törvény miatt a magyar nemzetiségűeket nem érheti joghátrány - a 63/1949 sz. törvényre hivatkozva visszautasították. Mindezzel kapcsolatban Vándor konzul, amint azt egyszer már április folyamán is megtette, ismét felhívta rá Budapest figyelmét, hogy indokolt lenne a prágai követségen keresztül vagy más úton felvetni a még érvényben levő diszkriminációs rendeletek hatályon kívül helyezésének kérdését.207 Az 1949/1950-es tanév kezdetén döntés született néhány szlovák másodfokú, azaz polgári iskola melletti magyar tagozat létrehozásáról is, ezek megszervezése ugyanakkor rendkívül lassan haladt. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal öt településen összesen hét magyar nyelvű osztály indítását határozta el, Vándor pozsonyi konzul 1950 januárjában és februárjában, a magyar polgárik felállításáról beszámolójelentéseiben azonban még mindig csak ezek előkészületeiről tájékoztathatta Budapestet. Értesülései, ha nem is voltak teljesen pontosak,208 többé-kevésbé fedték a valóságot, Ladislav Novomeský iskolaügyi megbízott ugyanis 1950 áprilisában a szlovák pártvezetés előtt még szintén csupán két osztály létrehozásáról tudott számot adni.209 Az 1949-es év folyamán részben a pozsonyi magyar főkonzulátus feladata volt a különböző okokból Magyarországra került és tanulmányaikat ott folytató csehszlovákiai magyar diákokkal kapcsolatos vitás kérdések egyeztetése a csehszlovák hatóságokkal, valamint utazásaik biztosítása és előkészítése. A magyarországi áttelepítésre kijelölt szülők gyermekei 1948 őszétől már legálisan, a kijelölt határátkelőhelyeken csoportos útlevéllel utazhattak át Magyarországra és térhettek onnan haza, a többiek azonban továbbra is ille205 Farkas Istvánról, az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal magyar osztályának referenséről van szó, aki 1938-ban a követ által fasisztának nevezett Magyar Család című ipolysági lap szerkesztője volt. 206 MOL, PF-TÜK, 17. d., 220/biz.-1949. Szlovákiai magyar ábécés- és olvasókönyv. 207 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d., 11718/1949. Magyar tanítók helyzete Szlovákiában. 208 MÓL, PF-TÜK, 2. d., 12/biz.-1950/2; 53/biz-1950-2. Magyar tannyelvű középiskolák. (A konzul úgy tudta, hogy „4 polgári iskola felállítása lett tervbe véve”.) 209 SNA, ÚV KSS - Sekr., 7. d., a. j. 11. Školy pre maďarských žiakov. 58
