Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)

jelölte meg azzal, hogy ez alól kivételt csak a kormány adhat.195 A kormány ezzel kapcsolatos határozata szeptember 30-án született meg, miután 1948 nyarán a prágai pártközpont döntést hozott a magyar gyermekek magyar nyelvű iskoláztatásának biztosításáról. A magyar iskolák létrehozásának tervére Wagner Ferenc pozsonyi konzul 1948. szeptember 14-én hívta fel a magyar Külügyminisztérium figyelmét. Jelentése szerint a magyarlakta területeken mintegy 40-50 elsőfokú, azaz elemi, s egy vagy két másodfokú magyar iskola létesítését tervezik, figyelmeztetett ugyanakkor arra a szándékra is, hogy a létrehozandó magyar iskolák számát a reszlovakizáltak számának növelésével próbálják majd meg csökkenteni.196

Jelentésében Wagner konzul ugyan magyar iskolák létrehozásának tervéről számolt be, a szlovák iskolaügyi hatóságok azonban ekkor valójában még csupán szlovák elemi iskolák melletti magyar tagozatokban gondolkoztak, ráadásul ezek létesítését is számos ellentmondás kísérte. Az oktatást kezdetben magyarul tudó szlovák tanítókkal kívánták biztosítani, mindent megtettek azért, hogy minél kevesebb szülő kérje a magyar nyelvű oktatást, a reszlovakizált szülők számára pedig eleve lehetetlenné tették, hogy gyermekeiket a magyar osztályokba írassák. 1948. november 11-éig ilyen körülmények között mindössze 10, december 15-éig 17, 1949. február végéig pedig összesen 53 településen sikerült magyar tagozatot indítani.197 Mindezekről a jelenségekről hírt adott Vándor József pozsonyi konzul is, aki 1949 februárjában konkrét esetekkel illusztrálva számolt be a magyar oktatást kérő szülők megfélemlítéséről. A szülőkkel több helyütt azt közölték, hogy a magyar osztály kérése államellenes cselekedet, a párttagokat a pártból való kizárással, a nyugdíjasokat és hadigondozottakat járulékuk megvonásával fenyegették. A főkonzulátushoz beérkezett panaszlevelek arról is hírt adtak, hogy a magyar oktatás megindulásának hírére reaktiválásukat kérő elbocsátott magyar tanítókat fizikai munkára kényszerítik, s eltiltják őket foglalkozásuk gyakorlásától.198

A reszlovakizált szülők gyermekeinek kitiltása a magyar osztályokból és a magyar tagozatok létrehozásának akadályoztatása nyilvánvalóan ellentmondott a csehszlovák és a magyar pártvezetés 1948. júliusi pozsonyi megállapodásának, amely szerint a magyar iskolákba a reszlovakizáltak is beírathatják gyermekeiket. A magyar nyelvű oktatás megindításának lassúsága ellen ezért már kifogást emelt Rákosi Mátyás Klement Gottwaldhoz intézett 1948. december 14-i levele is, de az iskolakérdés volt az egyik kiemelt témája annak az újabb pártközi megbeszélésnek is, amelyre a Rákosi-Gottwald levélváltás199 eredményeként 1949. február 28-án került sor Prágában. A magyar fél álláspontját ismertető Rajk László szóvá tette a magyar osztályok alacsony számát, a reszlovakizált szülők gyermekeinek a magyar osztályokból való kitiltását, s az állástalan magyar tanítóknak a fizikai munkába való besorolását, miközben a magyar osztályokban szlovák tanítók oktatnak.200 A Rajk szavaira reagáló Viliam Široký kilátásba helyezte ugyan a magyar osztályok számának növe195 Sbirka zákonú a nafízenírepubliky Československé. Ročník 1948, částka 38., 829-838. p.

196 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 50. d., 3190/pol-1948. Magyar iskolaügy Szlovákiában.

197 Gabzdilová-Olejníková, Soňa - Sápos Aranka: i. m. (A pozsonyi konzul szerint a 17 községben az oktatást 24 tanító végezte, akik közül 21 szlovák nemzetiségű volt, 3 pedig reszlovakizált magyar. MOL, PF-TÜK, 2. d., 31/1950. A pozsonyi főkonzulátus összefoglaló jelentése az 1949. évről II., 86. p.)

198 MÓL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 66. d., sz. n./1949. Feljegyzés a szlovákiai magyartannyelvű iskolákról.

199 Rákosi Mátyás és Klement Gottwald levélváltását közzétette Popély Árpád (szerk.): i. m. 117-119., 132-137., 160-161. p.

200 NA ČR, ÚV KSČ, f. 100/24, sv. 95, a. j. 1125, Záznam o porade zástupcu predsedníctva ÚV KSČ a ÚV Maďarské strany pracujícľch, konané v Praze dne 28. února 1949 (Az értekezletről készült feljegyzést közzétette Popély Árpád [szerk.]: i. m. 163-167. p.)

56