Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
mák közötti folytatására következtettek.163 A magyar „kulákok” kitelepítésének folytatását mind a pozsonyi, mind pedig a prágai pártvezetés októberi határozata kilátásba helyezte,164 tény ugyanakkor az is, hogy noha a magyar - csakúgy, mint a cseh és szlovák - kulákok elleni hajsza folytatódott, a magyar lakossággal szembeni nemzetiségi alapú intézményes kitelepítési akcióra a későbbiekben már nem került sor. A Csemadok megalakulása A deportált magyarok hazatérésének és elhelyezésének figyelemmel követése mellett a legjelentősebb kérdéskör, amely 1949 folyamán a pozsonyi magyar főkonzulátust foglalkoztatta, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének, a Csemadoknak a megalakulása,165 valamint annak vitás kísérőjelenségei voltak. Amint azt a főkonzulátusnak az 1949. évről készült összefoglaló jelentése megállapította, mára kultúregyesület előkészületei során „világossá vált, hogy a kérdés rendezésével megbízott személyiségek részéről nem a magyar kérdésben ezt megelőzően elfoglalt álláspont elvi revíziója történt meg, csak a megváltozott körülmények által diktált szükséges taktika módosult. Alapelv maradt az elszlovákosítás terén eddig elért »eredmények« rögzítése és új eredmények biztosítása, azonban - elsősorban külpolitikai indokok következtében - erőszakos intézkedések nélkül és türelmes, lassú folyamat során.’’166 Az egyesület megalakulásával és tevékenységével kapcsolatos legvitatottabb kérdések közé, amelyekre a főkonzulátus igyekezett felhívni a Külügyminisztérium figyelmét, a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának kérdése, az egyesület elnökének, vezetőségi tagjainak és az alakuló közgyűlés küldötteinek kiválasztása, valamint érdekképviseleti szerepvállalásának lehetősége tartozott. A kultúregyesület létrehozásáról a pártvezetés már 1948 nyarán határozott, annak konkrét előkészületei azonban csak az év végén kezdődtek meg, miután az SZLKP KB Elnöksége december 9-én megbízta a Magyar Bizottságot a kultúregyesület megszervezésével.167 A bizottság december 20-án terjesztette a szlovák pártvezetés elé „a csehszlovákiai magyar dolgozók keretszervezeteinek” létrehozására vonatkozó javaslatát,168 majd 1949. január 7-i ülésén foglalkozott a kultúregyesület megalakításával kapcsolatos feladatokkal, megtárgyalva többek között annak alapszabály-tervezetét is.169 163 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 53. d., 902/1949. Medve Zsigmond követségi titkár szlovákiai útja; uo., 909/1949. A reakció elleni küzdelem újabb megnyilatkozásai Csehszlovákiában. 164 A szándékról október 30-án Široký miniszterelnök-helyettes még Novikov pozsonyi szovjet főkonzult is tájékoztatta. (BonoKHTMHa, T. B. (otb. pefl.): CoBercKttü cpaicrop... T. 2. 1949-1953... i. m., 195-196. p.; vő. Nosková, Helena: Ztráta tolerance... i. m. 109. p.) 165 A Csemadok megalakulásának körülményeire lásd Gabzdilová-Olejnľková, Soňa: Vznik a činnosť Csemadoku v kontexte politiky KSČ (1949 - 1951). Historický časopis 56. évf. (2008) 3. sz., 477-489. p. 166 MOL, PF-TÜK, 2. d., 31/1950. A pozsonyi főkonzulátus összefoglaló jelentése az 1949. évről II., 93. p. 167 A Magyar Bizottságnak a Csemadok létrehozásában vállalt szerepére lásd Popély Árpád: A Magyar Bizottság szerepvállalása az Új Szó és a Csemadok megalapításában. Fórum Társadalomtudományi Szemle Vili. évf. (2006) 4. sz., 90-93. p. 168 SNA, PV-sekr., 193. d., 236/48 sekr. Návrh Maďarskej komisie na riešenie rámcových organizácií pre maďarských pracujúcich v RČS. (A javaslatot közzétette Popély Árpád [szerk.j: i. m. 120-121. p.; magyar fordításban Szabó Rezső: i. m. 243-244. p. A javaslat a magyar kulturális szövetségen kívül egy magyar nőszövetség és az országos ifjúsági szövetségen belüli magyar helyi csoportok létrehozásával is számolt, a három elképzelés közül azonban csupán az első valósult meg: az ifjúsági szövetségen belüli magyar osztály pár éven belül elhalt, a magyar nőszövetség létrehozására pedig kísérlet sem történt.) 169 SNA, PV-sekr., 193. d., 236/48 sekr., Záznam o zasadnutí Maďarskej komisie dňa 7. januára 1949; a Magyar Bizottság üléséről készült feljegyzést közzétette Popély Árpád (szerk.): i. m. 123-124. 50
