Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
vissza Szlovákiába, közülük azonban csupán 2070 család térhetett vissza saját otthonába, 1186 családot rokonainál, 1346 családot pedig kiutalt lakásokban helyeztek el.139 A Csehországból hazatért magyarok és a vagyonúkba betelepült szlovák telepesek közötti viszony rendezésébe a szlovák pártvezetés bevonta a Magyar Bizottságot, ill. annak egyes tagjait is. Miután a már említett érsekújvári munkaértekezlet alapján a helyzet rendezése érdekében létrehozott bizottságok gyakorlatilag semmiféle eredményt nem értek el, a Magyar Bizottság a pozsonyi pártközpont elé terjesztette a megoldást célzó, s a szlovák telepesek elköltöztetésének lehetőségével is számoló javaslatait.140 Vándor konzul a bizottság tagjaira hivatkozva 1949. május 31-én e javaslatok egyik eredményének nevezte a Szlovák Telepítési Hivatal azon utasítását, amely a lakosságcsere keretében Magyarországról áttelepült, s a deportáltak vagyonába betelepített szlovákok elhelyezésének módozatait és feltételeit szabályozta.141 A konzul véleménye szerint feltehetően a Magyar Bizottság javaslatainak következménye volt az a határozat is, amelyet az SZLKP KB Elnöksége 1949. június 3-án fogadott el a hazatért deportáltak elhelyezésének elősegítésére.142 A pártvezetés azokban a járásokban, ahol a hazatérő magyarok elhelyezését és munkába állítását nem sikerült megoldani, többek között a Magyar Bizottság két tagjának részvételével bizottságok létrehozását rendelte el azzal a céllal, hogy a helyszínen tegyenek javaslatot a vitás esetek rendezésére. Az elfogadott határozat szerint az el nem helyezett családokat meg kell nyerni az állami gazdaságok és ipari létesítmények számára, meg kell vizsgálni új lakások építésének lehetőségét, s azt is, hogy az áttelepültek és a kolonisták nem rendelkeznek-e túl nagy lakással vagy több házzal.143 Az elfogadott határozat ugyanakkor - bár arra a konzul akkor még nem figyelt fel - tartalmazta egy új koncepció elemeit is, mégpedig a hazatértek elhelyezésének és a módosabb magyar parasztsággal való leszámolás összekapcsolását. Egyik pontja ugyanis kimondta, hogy a hazatértek elhelyezését az adott vagy valamely közeli településen élő gazdagok, különösen pedig a „politikailag kompromittált” személyek rovására kell megoldani, „akik vagyonát már elkobozták vagy még elkobozhatják”. A határozat ugyan nemzetiséget nem említett, mivel azonban magyarlakta településekről volt szó, nem kérdéses, kiket értettek az adott vagy közeli településeken élők alatt. A határozatba ekkor még nem került be, de annak vitája során Daniel Okáli már felvetette az állampolgársággal még nem rendelkező magyarok Csehországba telepítésének lehetőségét is.144 139 SNA, ÚV KSS - Preds., 792. d., Protokol zo zasadnutia predsedníctva ÚV KSS dňa 7. septembra 1949; vo. Vadkerty Katalin: A deportálások... i. m. 92. p.; Bobák, Ján: Maďarská otázka v Česko-Slovensku (1944- 1948). Martin, Matica slovenská /Spisy Historického odboru Matice slovenskej 13./, 1996, 140-141. p. 140 Vándor konzul a Magyar Bizottság javaslatait 1949. május 6-án terjesztette fel a Külügyminisztériumba: MOL, KÜM - TŰK, Csehszlovákia, 52. d.t 4856/1949. A KSS 5-tagú Magyar Bizottságának javaslata a Csehországból visszatelepültek ügyében. 141 MOL, KÜM - TŰK, Csehszlovákia, 53. d., 133/1949. Deportáltak; uo. 52. d. 5521/1949pol. A KSS Magyar Bizottságának javaslata deportált ügyben. 142 MÓL, KÜM - TŰK, Csehszlovákia, 53. d., 200/1949. A KSS Központi Bizottságának határozata a deportálásból visszatértek elhelyezésére. 143 SNA, ÚV KSS - Preds., 791. d., Zápis zo zasadnutia predsedníctva ÚV KSS, ktoré sa konalo dňa 3. júna 1949; a határozatot közzétette Popély Árpád (szerk.): i. m. 190-191. p. 144 SNA, ÚV KSS - Preds., 791. d., Protokol zo zasadnutia predsedníctva ÚV KSS, ktoré sa konalo v Bratislave dňa 3. júna 1949. 45
