Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
területre korlátozódik. Az év végén, főleg a tanácsválasztások előkészületei során szlovák-magyar viszonylatban is megélénkült a burzsoá nacionalizmus elleni harc. Bacílek, a párt KB-nak első titkára is hosszasan foglalkozott ezzel a kérdéssel a KB ülésén és a sajtóban is több ilyen jellegű cikk jelent meg. Rávilágítottak a burzsoá nacionalizmus egyes megnyilatkozási formáira. Sokat emlegették a magyarok részéről megmutatkozó burzsoá nacionalizmust, a szlovák nacionalizmusról viszont kevés szó esett. A kérdésnek ilyen egyoldalú megvilágítása nem volt jó hatással a szlovák és magyar dolgozók egyébként javuló viszonyának alakulására. Hibásak ebben a szlovákiai magyarok vezetői is. Lőrincz, a Csemadok elnöke sokszor megalkuvó álláspontot foglal el a szlovákiai magyarok kérdéseiben. így pl. az év elején írt egyik cikkében alátámasztotta egyes szlovákiai vezetőknek azt a téves elméletét, hogy a szlovákiai magyarok azért válhattak a csehekkel és a szlovákokkal egyenrangú polgárokká, mert Magyarországon a dolgozók kezébe került a hatalom és nem említette, hogy az egyenjogúsítást Csehszlovákiában is az 1948. februári eseményeknek kellett megelőzniök. A magyar vezetők általában húzódoznak a szlovák részről megmutatkozó burzsoá nacionalizmusra rámutatni és csak a magyar nacionalizmust bírálják. Ezzel elősegítik a lebecsült és ezért nagyobb veszélyt jelentő szlovák nacionalizmus elkendőzését. MOL, PN-TÜK, 6. d., 45/1954, géppel írt másolat 141 Pozsony, 1954. március 19. Füredi József főkonzul jelentése a nemzeti bizottsági választások előkészítéséről Szlovákiában. Készült 4 pld.-ban 2 pld. Központnak 1 ” Követségnek 1 ” Konzulátuson TITKOS! 58/1/titk.1954.1. Pozsony, 1954. március 19. Tárgy: Nemzeti bizottsági választások előkészítése Szlovákiában. Szlovákia fejlődésében jelentős határkő a nemzeti bizottságok f. évi május 16-i választása. A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat még jobban elmélyíti az állami apparátus demokratizmusát azáltal, hogy a nemzeti bizottságok tagjait általános, egyenlő, közvetlen választójog alapján titkos szavazással választják meg. Nagy változást jelent ez a közelmúlttal szemben, mert eddig a nemzeti bizottságok funkcióit kinevezés útján töltötték be. A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat először a nemzeti bizottságok ülésein 455
