Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

119 Pozsony, 1952. július 24. Füredi József főkonzul jelentése az új román alkotmány szlová­kiai visszhangjáról. 4 példány: 2 Központ 1 Prága 1 Irattár SZIGORÚAN BIZALMAS! 92/szig.biz.l952.-pol. Pozsony, 1952. július 24. Tárgy: Új román alkotmány hatása Szlovákiában. Beszélgettem a lengyel fogadáson Lőrincz elvtárssal, aki elmondta, hogy az új román alkot­mány709 magyar nemzetiségiekre vonatkozó része nagy idegességet váltott ki a szlovák vezetőkörökben. Tudomása szerint a Pravdánál napok óta arról tárgyalnak, hogy milyen for­mában hozzá le az új alkotmányról szóló hírt. A tény az, hogy eddig Szlovákiában a lapok még nem foglalkoztak egyáltalán e kérdéssel. Egyes elvtársak nyugtalansága abban is megnyilvánul, hogy túlzottan kihangsú­lyozzák az itt élő magyarok nacionalista magatartását. Pl. a lengyel fogadáson Púll elvtárs a SZLKP egyik közp. titkára súlyos szemrehányásokat tett Lőrincz elvtársnak azért, hogy a magyar nemzetiségű lakosok nem akarják elfelejteni még most sem az 1948 előtti dolgo­kat, mire Lőrincz elvtárs megjegyezte neki, hogy ez nemcsak a CSEMADOK feladata, hanem a párté is. Mint főbenjáró hibát említette meg Púll elvtárs, hogy pl. az egyik járásban az ott többségben élő magyarok azt kérték, hogy a szlovák járási titkár helyett magyar járási tit­kárt helyezzenek oda, ami szerinte szintén nacionalista megnyilvánulás. Lőrincz elvtárs hiába akarta meggyőzni, hogy a szóban lévő járási titkár egy 120 hektáros kuláknak a fia és ezért kívánják az eltávolítását. Púll elvtárs a beszélgetés során kijelentette, hogy a felszabadulás után a magya­rokkal szembeni intézkedések nem tekinthetők burzsoá nacionalista intézkedéseknek, mert azok a mostani helyzet megszilárdítását szolgálták. Ugyancsak a lengyel fogadáson egy társaságban, ahol jelen volt többek között a szovjet főkonzul, David elvtárs, stb., Scharapov elvtárs a szovjet Főkonzulátus egyik titkára Strechaj igazságügyi megbízottnak feltette a kérdést, mit szól a román új alkotmányhoz. Strechaj elvtárs többek között kijelentette, hogy Csehszlovákiában más a helyzet, mint Romániában, mert itt csak 200.000 magyar él, azok is elszórva, úgyhogy itt nem lehet a kérdést úgy elbírálni, mint Romániában. Személyes tapasztalataim szerint az itt élő magyarok között nagy visszhangja van az új román alkotmánynak, többen hangoztatták előttem, hogy a lenini-sztálini nemzetisé-709 A Székelyföldnek területi-közigazgatási autonómiát biztosító új román alkotmány elfogadására ugyan csak 1952. szeptember 24-én került sor, a romániai sajtó azonban az alkotmánytervezet szövegét már július közepén közzétette. 416

Next

/
Oldalképek
Tartalom