Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

Az 1950-es év folyamán nyíltak meg az ún. Dolgozok Felső Iskolái is, amelyek hivatva vannak egyrészt új tanítói kádereket képezni, másrészt a munkáskáder tanítóság szakismeretét és szaktudását gyarapítani. Ezekben az iskolákban 31 magyar tanítási nyelvű osztály működik 843 hallgatóval. A résztvevők közül 594 már tanít az I. vagy II. fokú iskolákban.

Nagyon jól beváltak a Magyarországon végzett tanítók és tanárok, valamint a Magyarországon érettségizett és itt átképző tanfolyamon átment tanerők. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a múlt években Magyarországon tanult csehszlovák állampolgárságú középiskolai tanulók itt részben a pozsonyi, részben a komáromi gimnáziumban tanulnak tovább, egyesek a kassai felső ipari iskolán s azok, akiknek más lehetőségük nem volt, beiratkoztak szlovák tanítási nyelvű iskolákba. Most már túl vannak általában a nyelvi nehézségeken. A Magyarországon tanultaknak többsége főiskolás volt - ezek folytatják tanulmányaikat a csehszlovákiai főiskolákon, eleinte nagy nyelvi nehézségekkel küzdöttek, de úgy a kollégák, mint a tanárok részéről igen nagy jóindulatot tapasztaltak, egyes tanároknál magyarul is vizsgázhattak. Csak egynéhánynak engedélyezték a tanulmányok folytatását Magyarországon. (A Magyarországon maradt ruhák kérdése nagyrészt megoldódott, részben határátlépési igazolvánnyal hozták át, részben pedig a Magyarországon tanuló ösztöndíjasok segítettek megoldani a problémát.)

A második nagyobb problémakör a tantermek kérdése. A Szlovákia területén levő magyar nemzeti és középiskolák nagy része egy épületben van a szlovák tanítási nyelvű iskolákkal. Ezek általában modern, világos, tiszta tantermekkel rendelkező épületek és megfelelő segédeszközökkel vannak felszerelve. Ott azonban, ahol a szlovák iskolák mellett a magyar iskolák számára már megfelelő hely nincsen, a magyar iskolák elhelyezése minden esetben - még ott is, ahol a magyarság többségben van a községben - második helyre szorul, de ennek ellenére csak kis számban akadnak teljesen egészségtelen elhelyezésű iskolák, mint pl. a somorjai magyar nemzeti iskola, amelyik egy templomhoz tartozó épület földszintjén van elhelyezve, roskadozó kapuval, egészségtelen, fülledt levegővel.

Dunaszerdahelyen van a legnagyobb magyar középiskola Szlovákiában, a legnagyobb negyedik osztállyal rendelkezik (35 tanuló). Nyolc osztályos, tíz tanerővel működik. Egy épületben van a szlovák iskolával. Az iskola két épületből áll, egy szép modern főépületből és egy melléképületből, amely valamikor korcsma volt. A főépületben 8 osztály van, a melléképületben három. A korcsmái helyiségekbe a magyar középiskola három osztálya van elhelyezve. Ebből viták és nézeteltérések voltak, de az eredmény mégis az, hogy a magyar osztályok maradtak meg továbbra is a rosszabbik helyiségekben.

Az 1948-ban kiadott ideiglenes kerettantervek nem lehettek hosszú életűek, annál is inkább, minthogy az 1950/51-es tanévtől kezdve fokozatosan önálló nemzeti és középiskolák, valamint egyes harmadfokú iskolák is létesültek.

Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal utasítására új, részletes tantervek készültek a magyar tanítási nyelvű nemzeti és középiskolák részére, valamint munkaprogram a kisdedóvók számára. Ezek az 1948-ban a szlovák nyelvű iskolák részére kiadott tantervekkel szemben eltéréseket mutatnak, különösen kiküszöbölték az ideológiai hibákat, ezenkívül ki lettek bővítve a honismeretet, történelmet, rajzot és zenei nevelést illetően a magyar nyelv és nép sajátosságainak figyelembevételével. Külön és teljesen újonnan lett kidolgozva a magyar nyelv, mint tanítási nyelv oktatásának módszere. A tanítási nyelvben biztosítva van az az óraszám, mint a szlovák iskolákban, ezzel szemben le van csökkentve a szlovák és orosz nyelv óraszáma. Azáltal, hogy a földrajzban, természettanban, növénytanban, állat377