Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
nos plénum előtt azzal vádolta meg a CSEMADOK vezetőit, hogy azt a politikát folytatják Dél-Szlovákiában, amit a Horthy-grófok abbahagytak. Ez a nyilatkozat súlyosan nehezedett a magyar nemzetiség ügyeinek vezetőire és csak a KSS Közp. Vezetőségének 1950. áprilisban megtartott ülésén kapták meg az elégtételt, mikor Široký elvtárs súlyos kritikát gyakorolt Pavlíkkal szemben fenti kijelentéséért és megerősítették a CSEMADOK-ot.657 Ezenkívül fontosabb események a magyarsággal kapcsolatban a KSS január 6-i elnökségi ülésének határozata a magyar nemzetiségűek tényleges egyenjogúsítására, átnevelésére, iskoláztatására, a közigazgatásban és pártéletben való aktív részvételre. A szocializmus építésében való pozitív magatartásuk elősegítésére magyar nyelvű, földműves hetilap, szakszervezeti közlöny és havi ideológiai folyóirat kiadását határozták el. Utasítást adott az Elnökség Bránik megbízottnak a magyarlakta Dél-Szlovákia iparosításának tervkidolgozására, az év elején megindult az állandó magyar pártiskolázás és az új iskolai idény kezdetén a magyar nyelvű iskolák száma is nagymértékben emelkedett, (iskolákról vonatkozó mellékletben)658 A legnagyobb hibák az azelőtt Magyarországon tanuló magyar nyelvű diákok körül voltak, amelynél nehezen lehet megállapítani, hogy milyen okok miatt húzódott el a kérdés rendezése, úgyhogy még a mai napon sincs végleg tisztázva, hányán és kik mehetnek még át Magyarországra, tanulmányaik befejezésére. A CSEMADOK 1949-ben, megalakulásának évében 63 helyi csoporttal és összesen 3.380 taggal rendelkezett. 1950-ben az egyesületnek 260 helyi szervezete és 26.000 tagja volt. Az egyesület korábban nem vehetett fel tagokat csak a területi kultúrfelügyelőségek jóváhagyásával, ami bonyolulttá tette a tagfelvételt, mert a tagsági igazolványokat csak hónapok után kapták meg a tagok (jelenleg is kb. 2.000 tagsági igazolvány fekszik valamelyik előadó fiókjában). Most a CSEMADOK a helyi szervek javaslata alapján maga dönt az új tagok felvételében. Az egyesület szépen fejlődik, munkája súlypontját különösen a falura helyezi, ahol a kultúrtevékenység mellett erősíti a szövetkezeti mozgalmak szervezését. Az 1950-es évben több akciójával komoly elismerést szerzett az egyesület. így eredményes volt a koreai nép megsegítésére indított gyűjtésük, amely gyűjtés össze volt kapcsolva politikai felvilágosító munkával. Ez akciónak másik pozitív eredménye, hogy a helyi szervek, még a Központ utasítása előtt öntevékenyen kezdtek gyűjteni a koreai nép megsegítésére. Az egyesületben mint tagok részt vesznek nagyszámban olyanok is, akik annakidején reszlovakizáltak. A CSEMADOK pozsonyi helyi csoportja a leggyengébb az összes csoportok között. Mindössze 250 taggal rendelkezik, ebből is csak 50 tag aktív. Ha figyelembe vesszük, Pozsonynak becslés szerint kb. 20.000 magyar nemzetiségű lakosa van, látjuk, hogy a helyi szervezet megközelítőleg sem tett meg mindent. Nagy jelentősége volt az Új Szó megindításának a magyarság körében 1948-ban. A magyar nemzetiségű lakosság nacionalista beállítottságú része arra számított, hogy eljött a reváns ideje, van a magyarságnak sajtója, amellyel ellenzéki oldalról lehet támadni a szlovákokat. Az is szerepet játszott abban, hogy az Új Szó indulásánál mint hetilap váratlanul nagy példányszámban terjedt el (90.000 példány). Amikor a fenti nacionalista beállítottságú magyarok látták, hogy az Új Szó konstruktív szellemű lap, amelynek az a feladata, hogy 657 A Pavlíkkal szembeni kritika az SZLKP KB Elnökségének 1950. január 6-i ülésén hangzott el. 658 A magyar iskolákkal foglalkozó mellékletet terjedelmi okok miatt nem közöljük. 361
