Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
iskola működik, amely 2 osztályú 2 tanerős, 60 tanulóval. Rimaszombatban az l-fokú iskola 6 osztállyal 6 tanítóval működik és a tanulók száma 200. Ezenkívül Rimaszombatban II- fokú magyar tanítási nyelvű iskola is megnyílt 4 osztállyal, 120 tanulóval. Érsekújvárott az l-fokú iskola 80 tanuló részére 4 osztállyal működik, a ll-fokú iskola pedig 3 osztállyal. Itt nagy a tanerő- és helységhiány, úgyhogy van osztály, amelybe 106 gyermek jár. Érsekújvárott működik a dolgozók felsőbb iskolájának pedagógiai szaka is. A pozsonyi l-fokú iskolába 89 tanuló jelentkezett, az iskola a város központjától eléggé messze van elhelyezve, ígéret van ugyan, hogy a 3. osztályt megnyitják a belvárosban, erre azonban még sor nem került. A Vágsellyei járásban lévő Zsigárdon az l-fokú iskolának 201 tanulója van, akik 3 osztályban tanulnak és megnyílt a ll-fokú iskola első és második évfolyama is, amelybe 200 tanuló iratkozott be, úgyhogy az első osztály három párhuzamos osztályból áll. A Dunaszerdahelyi járásban fekvő Nagylúcs községben 64 gyermek tanul a magyar tanítási nyelvű l-fokú iskolában, amelynek 2 osztálya van. A magyar tanítói kar kiegészítésre berendelték szolgálattételre, illetve újból kinevezték még azokat a magyar nemzetiségük miatt 1945-ben elbocsájtott tanítókat is, akik visszahívásukat, illetve reaktiválásukat nem is kérték. Meg nem erősített hírek szerint ezeknél az így reaktivált tanítóknál a múltban elmaradt fizetés kérdését is rendezni óhajtják. Állítólag az az elgondolás, hogy az elbocsájtás napjától a reaktiválás napjáig terjedő időre járó tényleges fizetésből levonásba hozzák a kifizetett összegeket (pld. a létminimumot) és a megmaradó összeg 65%-a kerül kifizetésre. Különösen súlyos - bár kiterjedésében nem nagy horderejű kérdés - a tanulmányaikat eddig Magyarországon folytató tanulóknak a helyzete, akik ún. közös útlevéllel július, augusztus és szeptember hónap során jöttek át a szünidőre Csehszlovákiába. Számuk egészen pontosan nem állapítható meg, becslés szerint 600 körül mozog. Ezek a tanulók 3 csoportba oszthatók. Az első csoportba azok tartoznak, akik középiskolai tanulmányaikat folytatták Magyarországon, tehát a szlovákiai II- és lll-fokú iskoláknak megfelelő iskolákat látogatták. Ehhez a csoporthoz számíthatók még azok is, akik a középiskolai tanulmányaikat befejeztek és most iratkoztak be főiskolára, vagy pedig a főiskolának első évét végezték el. A második csoportba tartoznak azok a főiskolai hallgatók, akik már legalább 2 évet hallgattak magyarországi főiskolákon és a szakiskolák hallgatói. Végül a harmadik csoportba tartoznak azok, akik a tanulmányukra való tekintet nélkül magyar állampolgárok, tehát akik különben az első, vagy a második csoportba tartoznának. Az első csoportba tartozók kérdése minden valószínűség szerint végleges megoldást nyer úgy, hogy ezek tanulmányaikat Csehszlovákiában fogják folytatni. Másodfokú iskola magyar tanítási nyelven Szlovákia sok helyén működik és harmadfokú iskolaként magyar tanítási nyelven indult meg a komáromi gimnázium és a pozsonyi pedagógiai gimnázium. Azok részére, akik most kezdik el a főiskolai tanulmányaikat, vagy legfeljebb csak egy évet hallgattak Magyarországon, a szlovákiai iskolaügyi hatóságok lehetővé teszik a tanulmányok folytatását a szlovák tanítási nyelvű szlovákiai főiskolákon. Természetesen ez vonatkozik azokra az idősebb főiskolásokra is, akik már több évet hallgattak Magyarországon, akik azonban Szlovákiában akarják főiskolai tanulmányaikat folytatni. A második csoportba tartozók minden valószínűség szerint folytathatják tanulmányaikat Magyarországon, sőt valószínűleg ösztöndíjat is fognak kapni. Most kiválasztás van folyamatban tanügyi, osztály- és politikai szempontból. Sajnos ez a folyamat igen lassan 350
